Állami gimnázium, Munkács, 1892

- 14 végrehajtatta azokat; béke és háború, szövetségkötés és szövetségbontás fölött határozott ; sőt szükség esetén joga volt törvényt felfüggeszteni, törvény alól fölmenteni. Róma őslakói a latinok és szabinok voltak, kik családokban, nemzetségekben és törzsekben éltek és Róma büszke nemességét képezték (patríciusok), kik csak maguk között házasodtak és külön családi isteneik voltak. Mindenféle hivatalt csak ők töltöttek be. A patríciusokkal szemben állottak a Latium különböző vidékeiről szakadt plebejus ok, kiknek joguk alig volt, de annál több kötelességök: adót űzettek és katonáskodtak. A nagy egyelőtlenség miatt a plebejus'ok két száz évig küzdöttek, mig végre a patríciusokkal egyenlők lettek jogban és törvényben, politikai és gazdasági tekintetben. A belső küzdelmek mellett Róma sok külső, háborút is viselt: a gallusokat, kik Rómát is bevették volt, végre is teljesen megverték, meghódították Latiumot, ötven évi küzdelem után a szamnitokat és etruszkokat, tehát Közép- Italiát, végre miután Pyrrhus királyt Beneventumnál megverték, 272.-ben az egész félsziget uraivá lettek. Rómát Italiában uralomra juttatta központi fekvése a félsziget legnagyobb folyója'mellett, első sorban pedig népének hazaszeretete, derekasság a. 1. A római apa, anya a szülői érzelmet alárendelte a haza érdekének. *) Brutus kivégezteti a saját fiait, mert a haza elleni összeesküvésben részt vettek. Veturia feláldozza fiát, Coriolanust, a hazáért. 2. A patrícius és plebejus alárendelte a saját külön érdekét a haza érdekének. 3. A római polgár tisztelte a fennálló törvényt és azt tartotta, hogy a hazától még az igazságtalanságot is el kell viselni. 4. A római polgárok az ellenséggel szemben összetartottak és a pártok egyike sem'szövetkezett az y Lásd Val-ga 0. Az Ó- kor.