Állami gimnázium, Munkács, 1892

- 12 Hispaniában is. Szicília és Alsó Itália úgyszólván egészen elgörögösödtek. A görögök híresek szabadságszeretetökről, mely minden egyénből saját eszével gondolkodó, cselekvő embert teremtett. E tekinteto 7 ben Athén polgárai állanak a legelső helyen, kik a perzsa háborúkban elejétől végig el voltak szánva: vagy szabadoknak maradni vagy hősileg meghalni. Az ő elszántságuk szerezte meg a görögöknek a per-, zsák fölött kivívott fényes'győzelmeket. Athént a fényes templomok, a tengeri hegemónia, a népszabadság, a virágzó ipar és kereskedelem, a költészet, tudomány és művészet a görög világ legelső városává tették. Midőn a harminc éves háborúban a spártaiak Athén hatalmát megtörték, kezdődik a görög szellemnek lassú bár, de általános hanyatlása. 5.) Rómát a latinok és szabinok alapították. A latinok a Tiberis folyón alul elterülő termékeny rónán laktak és föl dm Íveléssel foglalkoztak. A szabinok pedig a latinoktól keletre fekvő h egyes vidéken laktak és állattenyésztéssel foglalkoztak. A harmadik elem, mely Róma lakosságának megalakulásához járult, az etruszkok voltak, kik a Tiberis folyó fölött egész a Póig laktak és korán kezdtek iparral és kereskedelemmel foglalkozni. A fejlődő latin- szabin népességű város a műveltséget az etruszkoktól nyerte. A város alapításától 753tól 509-ig, tehát 240 esztendő alatt, hét király uralkodott. Az utolsót, a kegyetlen Tarquinius Superbust fiaival együtt Brútus fölhívására a római polgárság száműzte. Visszatérését Brútus akadályozta meg, ki a Tarquinius javára történt összeesküvésben részt vett saját fiait is kivégeztette. Porsennát, a kluziumi etruszk királyt, a rómaiak hősiessége meggyőzte, hogy Tarquiniust királyiszékébe nem helyezheti vissza. Porsenna seregét, mely a tiberiszi cölöphidon át beakart hatolni Rómába, Horatius Cocles egymaga tartóztatta fel egy ideig, mig társai háta mögött lebontották a hidat. Muci us Scaevola a tanács tudtával és belegyezésével átment a Tiberiszen túl levő etruszk