Állami gimnázium, Munkács, 1890

37 V, Mondatkötés. 1) Az összetett mondatok és nemei. A melléés alárendelt mondatok kötőszerei, 2) Az alanyi, tárgyi, jelző és határszó mondatok különböző fajai. 3) Az igemódok és igeidők használata. 4) A mondatok rövidítése. VI. A többszörösen összetett mondat és egyszerűbb periódus gyakorlati megismertetése úgyszintén a mondatjelek használata. Iskolai dolgozat 2 hetenkint 1 egész tanévi 15, és pedig az olvasmányok vagy versek nyomán 2 a név- és igeragozásra, 2 a fő- és egyszerű mondatok osztályositására a kijelentés módja ós a mondat alakja szerint, 3 az egyszerű mondat mellék részeire, 2 a szóvonzatra, 4) az összetett mondatok nemeire és 2 a többszörösen összetett mondatok begyakorlására. Latin nyelv. Heti óra 7. 3 óra olvasmány, 3 óra nyelvtan. 1 óra extemporale. Tankönyvek : Szamosi Latin Gyakorlókönyv II. r. és Latin Alaktan. Olvasmányok. I. Mesék: Cervus ad fontem. Leo et vnlpes. Senex et mors. Canís carnem ferens. Agricola et ciconia. De vitiis hominum. Apis et columba, Climax Leo et mus. Gallus. Vulpes et aves. Canis fidelis, Musca et equus. Lupus et grus. Pica et columba. Lupus et haedus. Vulpes et ciconia. II. Leírások . De mundo. De sole. Deluna. De stellis. De terra, De mont.bus III. Róma történetéből: De Septem Romanorum regibus 7 fejezetben. A nevezetesebb mesék, leírások és fejezetek könyvnélkül betanittattak. Szótanulás, kapcsolatban az olvasmány nyal és etymologikus csoportokban. Bevégzett tananyag. A) Mondattan. Egész éven át az olvasmányok alapján a fő- és mellékmondatok gyakorlati megkülönböztetése kötőszók szerint, valamint az egyszerűbb ígenévi szerkezetek begyakorlása. B) Alaktan. Az első osztály nyelvtani tananyagának rendszeres ismétlésével kapcsolatban: I. A declinátiókra vonatkozó s szükséges kiegészítés u. m. hiányos és bővelkedő nevek esetjelző eltérések genus-szabályok és kivételek. II. A melléknevek ragozása, azok rendes, tőváltoztató, hiányos, körűiirt és nyomatékos fokozása; melléknévi határozók képzése. III. Névmások, névmásnyomositások és névmási határozók. IV. Számnevek, számnévképzők számnevekből származott szók és a számnévi határozók. V. Conjugatiók. Személyragok s kötőhangzók ; mód- és ídőjegyek az igeidők képzése a 3 főalak szerint, az igeidők osztályozása és igeragozási rövidítése. VI. A magánhangzós tövű igék főalakjainak képzése. VII. A mássalhangzós tövű igék főalakjainak képzése, csoportosítva az igetőben levő mássalhangzók szerint. VIII. Verba deponentia, anomala, defectiva és impersonalia. IX. Praepositiók, a mellé- és alárendelő kötőszók osztályozása. X. A szóképzés rendszeres tárgyalása és csoportosítása. Extemporale hetenkint 1 egész tanévi 30, és pedig 2 a többesszámu főnevekre, 2 az egyesben mást és a többesben mást jelentő szókra. 2 a bővelkedő, 2 a hiányos, körülirt és nyomatékos fokozásra, 2 a számnevekre és számnévi határozókra, 2 a nyomatékos és határozatlan névmásokra, 4 a magán- és 6 a mássalhangzós tövű igékre 4 a rendhagyóhiányos és személytelen igékre és 4 az igenévii szerkezetű mondatok begyakorlására.