Állami gimnázium, Munkács, 1890

[27 ós görög nyelveknél elébb a szabályok földjét : a latinnyelvi szöveget illetve a remekírók műveit kell — mondhatnám — jól megszántanunk s ebből a földből kell a tannulóval rávezetés utján fakaszttatnunk azt a gyümölcsöt, mely nyelvtanban rendszeres keretbe van foglalva. Ugy látszik, hogy mai módszerünk éppen ellenkezőleg jár el. A nyelvtant nem használja — a hogy kellene — a gyakorlati oktatás mellé mintegy repertóriumnak ; hanem arra, hogy a tanuló zsinórmértéknek használja a magyar-latin fordításhoz, az oly rendkívül kedvelt gyakorlati alapjául a jelen latinnyelvi oktatásnak. Nevezetes következménye ennek a fordí­tásmódnak, hogy a tanulók anyanyelvi (értem a magyart) érzéke rom­lik. Ne vegye senki túlzott állitásnak, mert szembetünőleg meggyőződ­hetik erről, ha figyelemmel kiséri néhány épen keresztül a gymnázium tanítványait s meggondolja, hogy úgy a latin nyelvtanokban mint a gya­korló könyvekben temérdek magyartalanságokat erőszakolnak belé, csak­hogy könnyebben tudhasson a tanuló magyarból latinra fordítani. K tt­lö n ö s a m i tan ü g v ü n k ! E g y f e 1 ő 1 tűzze 1-v a s s a 1 pusz­tít g a t j a a m a g yartalanságo k a t, másfelől re á e r ő­s z a k o 1 j a a z o k a t édes hazánk csemete nemzedékére! Ezek azon előzmények, melyeket okvetetlen végrehaj tandóknak vélem, mielőtt az egységes iskola tervének megvalósításához foghatnánk. Elhagytam a görög nyelvre vonatkozó megjegyzéseimet, mert a latin nyelvi oktatással egy kategóriába tartozik ; legfeljebb annyival bővithe­tem, hogy a görög nyelvet a latin alapjára kell fektetni. Ne álljunk elé azzal az ellenvetéssel, hogy az összehasonlító grammatika még felette fogyatékos, tehát nem vihető be az iskolába. A mennyire lehet, tegyük meg; sőt más rokon nyelvre is terjeszszük ki ebbeli gondoskodásunkat. Magam — horribile dictu — így tudtam tanítványaim kedvérzetét e gyű­lölt tantárgy iránt is megnyerni. A módszer ugyanaz legyen mint a la­tin nyelvnél, csakhogy kevesebb gyakorlati szöveggel elégedhetünk meg, mivel a latin nyelvi ismereteknél fogva nagy részben deduktiv módszert is kövei hetünk. Megjegyzem, hogy ezt csak a latin nyelvtanra való hi­vatkozással alkalmazzuk, különben egyhamar oda jutunk, hogy a tanuló megutálja a tantárgyunkat, bár a jelen szabályrendelet szerint szabadon választhatja. Emigy kárba vész a felsőbb tanügyi közegeknek bármely erőlködése, a tanítványoknak hajlama, a szülőknek jóhiszeműsége ; mert a tantárgy a tanuló illetve szülő akaratára van ugyan bízva, de nincs meg az a módszer, melylyel meg tudnák kedvcltetni. Helytelen módszer­rel nem csak a latin és görög nyelvet, hanem bármely tantárgyat lehet megútáltatni. iMindez oknál hiszem és vallom, hogy az egységes középiskolára vo­natkozó törekvésünk java-része hiába vész mindaddig, míg meg nem terem­tettük azokat az eszközöket melyekkel mi ugy a tanuló kedvérzetét megnyerhetjük a tantárgy iránt, mint a tanárok törekvést hajlamát szíthatjuk. előbbi módozatát fennebb vázoltam; ez utóbbiról az egységes középiskolára vonatkozó megjegyzéseim keretében másutt szólok. Klasszika-filologus,

Next

/
Thumbnails
Contents