Állami gimnázium, Munkács, 1889

6 uszonyuk hullámalaku ütése által történik, hol az uszas a test előrészen kez-* dődik és innen a többi részre hat át. Bár hosszú farkuknak máskor nem nagy hasznát veszik, most e mozgásnál ez is segítségükre szolgál. Úszásuk kétféle: u. m. vízszintes és függélyes, az első esetben ugy törnek át a hullámokon, mint a ragadozó madarak repülés közben a levegőn át; a másodikban pedig mozgásuk táneznak tűnik fel, miközben hol a felszínig emelkednek, hol alá merülnek, s ez a viz fölött is nem ritkán látható. Van a ráják között egy faj, az úgynevezett zsibbasztó rája, mely hozzáérintés alkalmával erős ütést ad, mi onnan van, hogy villamos szervei sejtalaku csövekből állanak, melyek elektromos folyadékot tartalmaznak és elszigetelő hártyával vannak egymástól elválasztva. Ilyen rája a Földközi tengerben szintén találtatik. 4. Tintahal — Sepia officinalis. A sepia a tizlábu fejlábuak két kopoltyús osztályához tartozik. Teste hosszúkás, tojásdad alakú, felül hamvas, alul sárgás szinü. Köpenye van s ennek alján mindkét oldalon egy-egy kopoltyuva! rendelkezik. Szemei nem kocsonyának s a mellső kamrába vezető nyitása igen csekéiy, azért az ilyen állaiok fedett szeinüeknek is neveztetnek. Állkapcsai szarunemiiek; karjai hoszszuak és szívókkal vannak ellátva, ezek közül kettő jóval hosszabb a többinél, a végén tenyérhez hasonló s több kerekded nyilással biró lapát alakban végződik. Ezen felül egy festékkel telt zacskója van. melyből különösen veszély idején feketebarna festéket lövel s a vizet maga körül egészen befesti, miáltal láthatatlanná teszi magát. Teste minőségére nézve három félét kell megkülönböztetnünk ; ugyanis kívül van egy erős vékony, ripős mészréteggel ellátott finomul domboruló felület; a középső réteg egy vékony szarulemez; a legnagyobb térfogatot számtalan éles mészlemezkék foglalják el, melyek alul össze vannak kötve és alkotják a harmadik réteget. E lemezkék a sikárláshoz, vagy pedig szétdörzsöl re fogporul szoktak használtatni. A köpenyében rejlő szilárd képlet meszes s mint „os Sepiae" (o>sa sepiae), nemkülönben a tintazacskójában levő festék, mint sepia" a kere>kedésbe megy. Nyugalmi állapotban az egész háta sárga rózsaszinü, a kö/.epén fehér foltokkal. A fej valamivel színesebb, szemgolyói kékesek, tagjai zöldesek és szintén fehér foltokkal látvák el. Uszonykái. melyek mint a külső bőr közvetlen tolytatásai mutatkoznak, átlátszók, ibolyaszinüek és apró átlátszatlan fehér foltokkal fedvék; ezenkívül még más szini kombinácziók is előfordulnak a sepiánál. Alúl egész felülete összenyomott golyóalaku dudorodásokbol áll, melyek egészen szabályosan hosszú és parallel sorokban helyezkednek el annak oldalain. Ha az állat megharagszik, akkor egész háta megmerevedik s gesztenyebarna és vörös szint vesz fel; ekkor a fején és a karok hosszában levő fehér foltok szintén vörösréz szinüvé le»znek, melyekből azután zöld fény áramlik, mig szemgolyói rózsaszín, kék, zöld és ezüi-t szin vegyülékétől fénylenek. A harag s felháborodás elmultával ismét helyreáll tera\észetes állapota. IIa a sepiát a vízből kivesszük, akkor a háta barnának láts-'ik és sávjai mindig jobban és jobban huzó 'nak ös->ze; az egész bőr sárgás szint vesz föl és csak kevéssé fest; az alsó bőr szintén vészit fényéből s végre megszűnik a színváltozás s ekkor álfehér szint mutat. A sepia szemei különböző fö'hevülési állapotok szerint nagyon változékonyak ; a pupilla igen keskeny és a görög omegához hasonlit; a szem alapszíne feketebarna. A szemgolyó felölről egy színes sávval van ellátva és a látab középéig lefüggő bőrlemezzel vau fedve, melyet rendesen felső szemhéj ak neveznek; az alsó szemhéj keshenyebb és fehér. Hevült állapotban és párosodás idején a pupilla randkivül kitágul és gömbölyűvé lesz, a szemhéjak azonban erősen összehúzódnak. A sepia, melynek átlagos hosszúsága 15 cm., mindig a partok közelében Síeret lenni, de legszívesebbén tartózkodik iszapos és homokos földön, hol azután évről-évre huzóhálókkal egészen kényelmesen és nagy szorgalommal halászszák ehető busa és más egyéb haszna miatt. Nagyon kedves és mulatságo» élvezetet nyújt a sepiafogás kora tavasszal, mely egy úgynevezett csaló-