Állami gimnázium, Munkács, 1889

t. INTÉZETÜNK TENGERI ÁLLATTANI KIS GYŰJTEMÉNYÉNEK ISMERTETÉSE. Állattani tanulmány. öldünk, mint mái

1 a földrajzi tanulmányokból mindnyájan igen jól tudjuk, két harmadrészben vízből és csak egy harmadrészben szárazulatból áll. Sok, máskülönben jeles képzettségű emberrel találkoztam, kik alkalmasint egyoldalú és zártkörű tanultságuknál fogva sebogysem birják megérteni a földtani átalakulásokat daczára aunuk, hogy ezek közül nem egy — saját szemünk láttára megyen véghez; hogyan érthetnék meg tehát azon óriási működéseket és fejleményeket, melyeket a tenger vize hoz létre ? Nem csodálkozunk rajta, mert vajmi kevés embernek jut azon szerencse, melynél fogva azokat közelebbről vizsgálhassa és vajmi kevés ember van olyan, ki ha van is alkalma egyúttal ért hozzá és szeret is vele foglalkozni. Nem hiába tartja sok ember valami nagy zűrzavarnak a tengert, sőt több tudós is ezen véleményen látszik lenni bizonyára azon oknál fogva, hogy kutatásaik alkalmával nem egyszer csalódniok kellett. Az oczeán nagyságáról fogalmat szerezhetünk magunknak, ha P i n d a r o s e régi mondását: „Nincs semmi, ami o I y a n n a g y volna, mint a viz" — veszízi'ik figyelembe. Es mi még hozzátehetjük, hogy niucs semmi, ami a természet annyi titkát zárná magába és nincs semmi, ami annyira hozzáférhetetlen lenne, mint az oczeán. A szárazulat legmagasabb csúcsait megmászsza a tudományszomjas természetvizsgáló és a föld legmélyebb rétegeibe is leereszkedik a kifogyhatlan türelmű geologus és legtöbbször siker is koronázza fáradalmait. D« hogyan vizsgáljuk az oczeán tartalmát, mikor még a mélységét sem vagyunk képesek meghatározni. Pedig az oczeán valóságos tárháza a szerves életnek. Millió és millió állat é< növény találtatik benne. Csak egy csepp vizet vegyünk mikroskopikus vizsgálat alá és azonnal meggyőződhetünk a benne levő töméntelen állatkáról, hát most mennyi lehet a tenger ös-zes vizében? Lehetetlen azt még közelítőleg is megmondani. Elég az hozzá, hogy az oczeánban élő állatok száma kimondhatlauul nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a szárazulaton. Sokan közülök sokszorosan nagyobb alkattal birnak, mint a száraaulat legóriásabb állatai és ismét sok van olyan, mely nagyon hasonlít a növényhez. A tenger növényei sokkal alantabb állanak, mint a szárazföldön levők és fejlődésre nézve rendesen csak alsóbb rendűek. így például a több száz méternyi roppant fucusok csak egyszerű szallagoknak tűnnek fel és nincsenek sem törzseik, sem ágaik, melyeknél fogva valamely fával lennének összehasonlíthatók. Az oczeáni növényeknek 3em kelyhök, sem bokrétájok, sem him, sem uőszállaik nincsenek; míg viszont sok állat olyan szervezetű, mint a virágok. Mindez az embert valóban gondolkozóba ejti és ujabb bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a növények és állatok két sorozata közötti elválasztó