Állami gimnázium, Munkács, 1889

31 III. Egyszerű és összetett mondatok. A főnév alakj* mint alany, tárgy és határozó. Főnévi, melléknévi és számnévi jelzők használata. A névmások használata. (Hat hét és egy hét ismétlés 7 hét). IV. Rendszeres igeragozás. Vau, lesz. féle igék. Határozott és határozatlan személyrag >k. Hat hét, két hét ismétlés rz 8 hét). V. Szóképzés összetétel által és képzőkkel. Képzők csoportosít ísa. (Hat hét, egy hét ismétlés : : 7 hét. VI. Szócsoportositás jelentés szerint. (Rokon értelmű szók). Szócsaládok. Kötőszók. Indulatszók. (Két hét). VII. Általános összefoglaló ismétlés. (Négy hét). Az olvasmányokból tárgy altattak az olvasókönyv nyomán mesék, elbeszélések, görög — római és hun — magyarmondák; az irodalmi mesékből b;vonattak a tanulságok. A tárgyalt olvasmányok következők: A holló és a r'ka. Jupiter és a juh. A ló és a szamár. A ló és a szarvas. A két rózsp. A majom. A pillangó és a cserebogár. Az okos elefánt. A szilvafa és a hernyók. Oziris és a fogoly királyok Salamon, Nőé és szőlőtő. A fösvény. Közmondások. A tündérek ajándéka Tiszteletlen gyermekek, Amintas. A barack. Meg ne vess senkit. A pisztoly. A két buza kalá=z. A kegyes Jób. A tölgyfa. Az utazók. A hűség jutalma. A hálás oroszlán, Rodostó városa és vidéke. A Balaton. A vízözön. A pogányok Nóéja. A trójai háború. Aeneas Itáliába. Róma alapítása. Róma mint köztársaság. A Horatiusok és Curiatiusok. A hun és magyar mondák. Népmesék. Verses olvasmányokból tárgyaltattak, melyek egyszersmind könyv nélkül is megtanultattak, a következők : A holló és a kecskebak. A forgandó szerencse. Zsugori uram. Kapardi ur. Az öreg és a halál. Az öreg és fia. A molnár és fia. Viz, szél, basület. A gyermek és diófa. Czélhoz jutás. Isten hozzád. A koldus gyermek. A megfagyott gyermek. A három testvér. A gyermek álmai. Éji látogatás. Hadnagy uram. Falu végén. Eldorádó. A puszta télen. Szózat. A tintás üveg. Iskolai írásbeli dolgozat készíttetett kéthetenként egy-egy, összesen 16. Tárgyai voltak a nyelvtani anyag menete szerint egyszerű tő és bővitett mondatok szerkesztése, mondatrészek és beszédrészek megjelölése é3 írása, a tőmondatok külömböző részekkel bövitése s igy az összetett mondatokra átmenet, egyes olvasmányok leírása, elbeszélés után. Latinnyelv. Heti óraszám 7. Tankönyv: Szamosi János latin gyakorló könyv és Nyelvtan. A heti óraszámból három óra fordíttatott nyelvtani ismeretek elméleti tanítására, három óra gyakorlati feldolgozására az elméleti ismereteknek, egy óra iskolai írásbeli dolgozatok készitésére. A tananyag következőleg dolgoztatott fel: I. A latin a-b-c ismertetése, olvasás, a hangok felosztása, szótagolás. Nemi szabályok ismertetése. Az első, vagy a tövű névragozás. Az első igeragozás ind. praes, infinitivusa és egyszerű imperativusa. A gyakorlati órákra házi dolgozatul a gyakorló könyvből szók tanulása, nyelvtani órákra a tárgyalt tananyagnak megfelelő egy-egy név, vagy igeragozása. (Öt hét, egy hét ismét.) II. Második, vagy 0 tövű névragozás. A második igeragozás praes. inf. és imperativusa. Az a és 0 tövű melléknevek ragozása, ezek használata a mondatokban. (Három hét, egy hét ism,) III. A harmadik név és a harmadik igeragozás ind. praes, inf. és imperativusa, továbbá a harmadik névragozáshoz tartozó melléknevek. A perfectum raga. (Három hét, egy hét ism). IV. A negyedik név és negyedik igeragozás ind. praes, inf. és imp. (Egy hét ismétléssel). V. Az ötödik névragozás és az öt névragozás áttekintése (Egy hét ism.-sei.) VI. A melléknevek tő és ragok szerinti áttekintése, a melléknevek fokozása, számnevek, névmások és azok ragozása. (Három hét, egy hét ism.)