Állami gimnázium, Munkács, 1889
23 A mi szivacsaink rendszerint Nvugat-Tndiából és Törökországból kerülnek ; de a görög Archipelagusban találtatnak körülbelül a legszebbek, hol is a szivacshalászatot c--ak igen előkelő polgároknak adják bérbe, mivel ez a török kormánynak nem megvetendő hasznot bajt. Vannak 30 cm átmérőjű spongyiák is. s ezek a legolcsóbbak, mivel igen nagv likac-aik vannak, mi által igen sok vizet szíván be, nagyon felduzzadnak, de könnyen szét iVmállanak* A szivacshalászat rtia is ugy történik, mint 2000 évvel ezelőtt. Felül t. i. öt-hat ember egy csolnakra és a szivacs tartalmú helyekre eveznek. Ott minden búvár a nyakához köt egy kötött hálót, a kezébe erő« kést vesz és 25 — 30 méternyi mélvségre a viz a'á bukik, hol kése segélyével a szivacsokat hasit'.i n sjsikMv^l lafeM és hnMjábn tes^i; n-iit a^dig folytat, mig a háló meg nem telik. Ekkor a csolnakra megy, ott kiönti a szerzett zsákmányt és kis idei pihenés után újra leszáll és folvtatja munkáját. A halászok néha háromágú v.'isvillát, vagy kötelekből font hurkot használnnk a szivacs leszakitására. Azt mondják, hogyha a szivac ;szedést puszta kézzel végzik, akkor a kéz igen kellemetlen, az égetéshez hasonló fájdalmat ére^. mely gyakran az egész testen úgy terjed szét. hogv a testen kis hólvagocskák támadnak. Bár a szivacshalászat nem mondható nagvon jövedelmezőnek s bár felette egészségtelen, azért mégis gyakran a nők, sőt a gvermekek is rászánják magukat e nem irigylendő kenyérkeresetre. Egy ügyes halász 60—70 kilogram szivacsot képes naponkint szedni, sőt halásztak már 2—3 ktlogramnvi sulyu darabokat is; de ilyenkor a szivacs nyers, vngvis az úgynevezett, „crudum" állapotban lévén, nem nagy értéket képvisel. Tlyenkor még tisztítani kell azt, amit úgy szoktak végezni, hogv tiszta vizbe teszik, azután lábbal tapossák, hogy a nyálkától és az idegen anyagoktól teljesen megtisztuljon. Ekkor kiszárítják, zsinegre fűzik és a kereskedésbe bocsátják. Néha ei'ős zsinegekre fűzve a tenger hullámainak teszik ki tisztitfis végett, mit az oly módon megtisztít minden idegen anyagtól, mint a viz a vásznat fehérités alkalmával. A nem kellőleg tiszta szivacs erős holszagot áraszt. Legügyesebb és legtapasztaltabb szivacshalászok Syme és Nikária lakói; a szivacshalászok különben némely helyen egész czéhtestületeket képeznek, melvek igen szigorú törvények közé szorítják a halászokat; ilyen például a többi között az is. hogy csak akkor szabad nősülniük, ha már a halászatban kellő ügyességre tettek szert. A szivacs mai használata áltálában ismeretes, de már a régiek is különféle c.zélokra alkalmazták. így a bajvívók mellöket fedték be, a hadfiak csákóik és mellvérteikbe tettek szivacsot a nyomás és sarlódés ellen, sőt a viziszony és a nehé-kór ellen Í3, bár sikertelenül használták. A római katakombákban gyakran most is találnak egészen megmaradt szivacsdarabokat. Ma használják házi szükségletre a sebészetnél, sőt gyógyszerül is a görvélykór ellen megpörkölve és porrá törve. 49. Leuconia aspera. A leuconia aspera egy mészszivacs, Teste sárga szinü, mészképződménynyel van boritva, melynél az állat mintegy skeletül látszik szolgálni. E képződmény tű, pálcza, vagy némelyeknél három-négy sugaru csillagocskák képében fordul elő. A leucouia az úgynevezett csomós mészalkotmányu sziva- sokhoz tartozik, mivel a testén látható mészképződmények egészen szabálytalanul, egyes csomókat, golyó, üveg, sőt tölcsér alakot is tüntetnek fel. A tenger lakója, édes vizben még egyetlen egyet sem találtak, azért a sószegény nyugati tavakban szintén nem fordul elő; eszerint csakis a sóban gazdag tengerekben él s más vízben csakhamar elhal. Az eddig ismerteket közvetlenül a tengerpartokon, vagy azoktól nem nagy távolságban gyűjtötték, de a tenger fenekén mindezideig hiába kerestek mészspongyiát. Szereti a sötétséget s a világosságot csak nagyon kevés fuj birja kitartani; azért legszivesebben tartózkodik sziklákon, köveken, vagy a tengerpartok üregeiben, hol néha kivételesen idegen lakókat is találhatni. Minden más tekintetben erre is alkalmazhatók a szivacsokról általában mondottak. S'misa Kornél.
