Állami gimnázium, Munkács, 1889

20 és szerencsével folytatják ezt az olaszok, a spanyolok és a francziák, kik hálókkal fogják őket. A kihalászott korállok becse azok jósága és értéke szerint nagyon különböző. A sziklákról leszakított és gyakran a férgek vagy szivacsok által keres tül-kasul furt korállok értéke 5—20, a hibátlanok 45—70, válogatott, vastag és különösen a róz-apiros korállok 4—500, sőt több frunknyi értékkel is birnak kilónként. Vannak fekete szinüek is, de e síin nem állandó, hanem cheiniai változásoknak van alávetve, ezért jóval értéktelenebbek s kilónként 12—15 frankjával árulják. A korállhalászat üzésének hasznáról és jövedelmezéséről fogalmat szere/hetünk, ha figyelembe veszszük, hogy például 1875-ben Nápoly környékén 416 bárka indult halászatra, melyek közül 246 az olasz partokon ütötte fel sátrát, a többi pedig a Földközi tenger egyéb partjain. Kihalásztak összesen 2o,000 kiló elsőrendű korállt. kilónként 120 frankkal; 20.000 kiló másodrendűt, kilónként 75 frankjával és 67.436 kiló harmadrendűt, kilónként 6 frankjával számitva, ami összesen: 4,664.616 frank. Fia ebből levonjuk az 1,966,800 franknyi kiadást, marad tiszta hasion: 2 697,816 frank. A korálloknak ékszerészed és dísztárgyak készítésére való alkalmazása eléggé ismeretes. Korállt feldolgozó intézetek vannak: Párizs, Marseille, Nápoly, Livorno és Grenuában. A korállok milliói és millói, mint általában a polypok, haláluk után nem lesznek semmivé, hanem az anyag körfutásába térnek vissza. Puha testöket mészkőházikóval veszik körül, a tenger vizéből a szénsavas meszet parányonként szedik ki s ezer, meg millió számból álló társaságban élve egy közös törzsből építik hajlékukat rendesen összelapított gyürü alakjában, mely a szabad tenger felé egyik oldalán nyitva van. A korá lok csa t 30 —35 méternyi mélyvízben képesek élni; ha most a tender feneke lassanként sülyed, a', alsó állatkák elhalnak, a felsőbbek azonban a tenger színéig építenek tovább. A víz a korállgyürüre homokot, földet és növénymagvakat hoz, lassanként növényélet fejlődik ott és valóságos szigetet képez, mely atollnak neveztetik. Belsejében sekély ti-csa, vagy laguna van, mely a tengerrel csatorna által vau öszszekötve. Az atollok a hajózásra nézve nagyon veszedelmesek, mert nem láthatni őket és rendesen függélyesen emelkednek ugy, hogy a mélységmérő függő-ónnal sem jelezhetők. A korállszigetek más alakban is képződnek olyanformán, hogy azok helyét és létezését c aki-< a nagyon gyakorlott hajós ismerheti föl; ha azonban egy pillantást vetünk a veres tenger arab partjaira, akkor nemcsak teljes pompájukban és fényökben szemlélhetjük, de azonnal fel is ismerhetjük őket. Itt ugyanis a tenger vize mindig kristálytiszta és teljes nyugalomban van, minélfogva az egész csodálatos korállképződményt tökéletesen és tisztán láthatjuk s magukat a korállokat is minden más állattól megkülönböztethetjük. Körülbelül egy negyed órányira a szárazulattól a parttal párhuzamosan húzódik egy hosszú korallzátony, mely valóságosan megtöri a hullámokat. Ezeknek mindjárt a viz tükre alatt levő egyenetlen és czik-czakos felületén a hullám rohanása megtörik, részekre oszlik, miáltal fehér hullámhegy származik s ez teszi láthatóvá az elterjedésüket. Ezen kivül láthatni még itt a partok felé mindig kisebbedő atollmentes csatornaszerü helyeket is, melyeken a kisebb hajók egész könnyedén átsurranhatnak. Itt azután oly szemet kápráztató tünemény lebben fel előttünk, melyet bármely szárazföldi kertnek is föléje kell helyeznünk, mivel annak pompáját leirni gyenge a toll, vagy szépségét lefesteni gyenge az ecset! Oly gazdagok e kert tengeri teremtményei alakokban és különböző színekben, hogy egy paradicsomkertnek képzelt szárazföldi hely minden virág és nővélygazdagsága csak elenyésző becsű lehet azok természetes szépségéhez képest; pedig ez voltakép nem egyéb, mint a kék mélységben levő tarka virágok halmaza, melyek ismét nem egyebek, mint valóságosan élő koráll állatkák. Egy-egy nagyobb korállsziget átmérője 3—4 méter, mely ezer és ezer csíllagocskával van fedve. A szétágazott fákon virág-virágon ül. Az alapul szolgáló nagy tarka virágkelyhek korállok. A galyacskák közti tért betöltő moh szintén millió ily gyengéd korállállatkából van képződve, és e nagyszerű látványt betetőzi a