Állami gimnázium, Munkács, 1889

16 lévő csatornás szervezetnek. E nyilás egy fehér lapocskával van elzárva, melyet az állat egész könnyen kinyithat vagy bezárhat. A szájnyílástól egyszerű bélcsatorna vonul a testüregen át s néhány kanyarodás u'án a tető közepén végződik. Légzése részint a bőrön át, részint a szája közelében lévő öt pár faalakban elágozott kis kopoltyuk, részint pedig a viz/.el folytonosan érintkező belszervek felülete által történik. A sziklás feneket kedveli, s legnagyobb mennyiségben a keletindiai tengerekben fordul elő. Peték által szaporodoik; a Földközi tengerben előfordulók petefészkeit eledelül használják fel. Ha veszély fenyegeti, testét összehu -za, s ekkor teste szabad részét annyira elrejti, hogy hozzáférhetetlenné lesz, akárcsak a sündisznó. 34. Echinocardium mediterraneum. Az echinocardium gömbölyű, alma vagy néha kerek kenyér nagyságú, s vékony tű alakn sárgás tövisekkel annyira sürüen van fedve, hogy csak a száj gyanánt, s a felesleges anyag eltávolítására szolgáló két nyilasa van szabadon hagyva. Szájajkai lapokból állanak s a sürü sárga tüskék miatt szabad szemmel nem igen láthatók. A test tüskéktől ment részén számtalan kisebb nagyobb likac<cs:il "an ellátva; ezeket szivókul használja; úgyszintén a tövisek igen gyakran p'«to'ják nála a lábakat s általában a végtagokat. Az echinocardium szervezete felette talányszerü és igen mulatságos étkezése közben megfigyelni az étel rendszeres és mértékletes elfogyasztá-át. Örökké izeg-mozog, mert nagyon tevékeny állat; a sziklákon szeret lenni, főleg a Földközi tengerben Sok tekintetben hasonlit a spherechinushoz, csakhogy tüskéi sokkal finomabbak. Husa ehető. 35. Ophioderma longicauda — Hosszúszárú küllöny. Az ophioderma egy ötszög csillag alakú, alul sárga, felül barna test, melynek csúcsaiból öt hosszú, gömbölyű s véknyuló, aiúl s/.intén sárga, felül barna s egész hosszaságban számtalan apró tüskével ellátott küllöny vau kifejlődve. Bőrváza egyes izületekkel egybekapcsolt mozgékony més'.darabokból áll. Szája alúl a központb m van s a fogakat helyettesitö öt lapos tüskével van fegyverezve. Végbélnyilása vagy hiányzik, vagy pedig a száj átellenében a tetőn nyilik. A karokat alúl egy a szájtól kiinduló barázda két félre osztja. Rendkívüli hajlékonyság és mozgékonyság jellemá tagjait, melyek nem folytatásai a törzstestnek, hanem mintegy egyenesen onnan nőnek ki. Ha tagja, közül valamelyiket elvesziti, az csakhamar újra megnő. Tengerpartjaink sziklás helyeit nagyobb számmal lepi el; de azért ritkáu látható, ha csak szánt; szándékkal e miatt nem keressük föi. Nagyon ravasz s félénk állat és különös ügyességgel azokta magát befészkelni a koraliházak s férgek üregeibe ; igen óvatos, s különösen veszély idején a legnagyobb fortélylyal álutakon is képes a fenékhez jutni. Tápláléka az apróbb tengeri állatok; különös étvágygyal emészti föl a kis korállokat. Az emberiségnek semmiféle hasznot sem hajt. 36. Asterias glacialis. Az asterias glacialis szintén a küllönyök, vagyis a csillagférgek osztályába tartozik. Teste kerékalaku törzs, melyen sem a száj, sem az ürüléknyilás nem vehető ki. Törzséből épen ugy nyúlnak ki a végtagok, mint a kerék küllői, melyek felül bizonyos rendben kis tüskékkel vannak ellátva, alúl pedig számtalan, szivó természetű csucsorodás látható rajtok. Vannak 5, 6, 7, 8, 9, 10 stb. sugaru asteriák, a miénk ötsugaru s egyike a legismertebbeknek, melyek főleg a Földkőzi tengert lakják; szine egészen sárga. Belső és külső alkotásánál fogva a tudományszomjas emberre nézve érdekes lehet, de a halász mint haszontalan tárgyat eldobja, mivel mint az apróbb halak, csigák és más tengeri állatkák dühös ellensége igen gyakran bekerül a hálóba, melyet nagyon megrongál, főleg ha szabadulni akar; mert elég az egyik karját kiszabadítani, s ekkor ennek segélyével képes az egész testét keresztülszoritani, ami a hálónak sohasem használ.