Állami gimnázium, Munkács, 1888

4 kimondottakat megérteni. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a müveit nemzetek közt a legelsőbb és legfontosabb tanítók a nyelvészek voltak, mert mindennemű tanitás a nyelv tudásán alapszik. Ezen értelemben minden tanárnak kell, hogy a maga tudományos tantárgyában úgyszólván nyelvmester legyen, hogy a tanulót magyarázat által a fogalmak tartalmára, felosztás által pedig terjedelmére vezethesse ; mert tény, hogy a tanuló, míg a fogalmakról világos ismerete nincsen, azok terjedelmét és tartalmát szavakban kimondani nem képes Bár tény, hogy a szellemi munkásság, ugy a gondolkozás mint a beszélőtehetség, élénk és ügyes eh"adás által, kiválólag előmozdittatik ; de azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a természettudományi tárgyak ismerete a szellemi fejlődést szintén hathatósan elősegíti. Ugyanis manapság a reáliák a műveltség oly magas fokát érték el és magába a mindennapi életbe is oly mélyen behatottak már. hogy egyetlen egy müveit embernek sem volna szabad ezen tudományokban járatlannak lennie és ez azon ok, mely miatt a gymnásiumban oly tágas tért foglalnak el. A reáliáknak tehát szintén kiváló művelő hatása van a gondolkozás serkentésére és kiképeztetésére. Valóban e szép téren a tanuló bő anyagot talál észlelésének, emelkedésének és munkálkodásának ápolására és fejlesztésére. Ebből látható, hogy minden tudomány megszerzésére okvetlenül szükséges a nyelvismeret. Minthogy első sorbau csakis a nyelvelemek alkalmasak az ész, gondolkozás, szóval a szellemi tehetségek kiképeztetésére, önként az a kérdés merül fel, vájjon minő nyelvelemeket kell felkarolni a kitűzött czél elérésére ? Szerény véleményem és tapasztalatom után is ítélve, következő nyelvelemek felhasználására kell kiterjeszkednünk : I. A szók jelentése- és viszonyítására más szókhoz. A szók szemléltetése, ezek jelentésük szerint kiválóan alkalmasak arra, hogy a tanulók gondolkozását és elméjét a fogalmak pontos meghatározására vezessék és oktassák. Vegyük esak figyelembe a szók jelentését, azt fogjuk tapasztalni, hogy azok mindegyike nem egy külön, hanem éppen álta'ános gondolatot fejez ki ; mely pontos megkülömbö'.tetés és meghatárolás által fogalommá alakul és pedig a lélekben működő törvények szerint, melyek után a szók eredeti je'entés, viszonyulása, osztályozása és csoportosítása önként előtérbe lép, pl. ha a gyermeknek egyidejűleg több gondolata van a kézről, lábról; ételről, italról; áll, jár; kis, nagy sat. nyelvelemekről : ugy a kéz — láb — mint fajfogalmakat a tagok és részek ; étel és ital a tápszerek ; jár a mozgás, áll a nyugalom sat. a némi fogalmak közé fogja sorolni. Ez az oka. hogy a tanuló ily kérdésekkel lép elő pl. miféle madár ez ? Miféle ez a tárgy sat. ? Ily féle kérdésekkel természetesen a fajfogalmak után tudakolózik Valamint a tapasztalati — ugy fejlődnek ki fokozatosan az elvont fogalmak is, mint pl. engedelmes, makacs; jó, rossz; helyes, helytelen sat. nyelvelemek, melyeket a tanuló a parai.es és tiltás, kötelesség sat. szerint a fajfogalmak közé fog sorolni Ily nyelvbeli előkészülettel kell a tanulónak birnia, ha a gymnásiumba lép ; itt pedig a már általánosságban megszerzett nyelvtani