Állami gimnázium, Munkács, 1888

tása. Az összevonható számok. A számolás mibenléte- A számsor keletkezése. (1 hét). A tízes számrendszer szóbeli és Írásbeli betanulása. Ennek alapján az egész számok és a tizedes törtek kimondása. A római számjegyek irása és használata. (2 hét). Összefoglaló ismétlői. (1 hét). II. összeadás és kivonás, a) Fejben: számsorok képzése felfelé és lefelé kettősökben, hármasokban stb., e sorok tagjainak tulajdonságai; a 2-, 3-, 4-nek stb. többszörösei, a 2-vel, 3-al stb osztható számok, b) Tárgyi ismeretet közlő feladatok s a tízes számrendszer alapján az egész számok és tizedes törtek összeadása és kivonása Írásban. (3 hét). Szorzás és osztás, a) Fejben: a szorzási tábla összeállítása. Az oszthatóság 2-, 3-, 4-el sat. b) Egész számok és tizedes törtek szorzása és osztása írásban. (5 bét). Összefoglaló ismétlés. (1 hét). III. A méterméiték ismertetése. Ennek alapján a váltás és összevonás s a négy számolási művelet különnevü összevonható számokkál. (3 hét). Összefoglaló ismétlés. (I hét). IV. A számnak törzs- és összetett számra való felosztása A számok oszthatósága és annak külső jelei. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes kikeresése. (2 hét). A közönséges törtszám s annak átalakítása. A közönséges és tizedes törteknek egymásra való átalakítása. (1 hét) összeadás, kivonás, szorzás és osztás közönséges törtekkel. Az arányos osztás alkalmazva a közönséges és tizedei törtekre. (8 hét). Összefoglaló isin. (2 hét). V. Az időszámolás. Az időszámolás esetei és pedig 1) a keletnek lefolyt időre való átváltoztatása; 2) a lefolyt időnek keletre v.iló átváltoztatása; 3) az időtartam-, 4) a végpont-, 5) kezdőpont kiszámolása ésvégiil (5) az időkülönbség különböző földrajzi hosszasággal biró helyeknél. (3 hét). Általánosan összefoglaló ismétlés. (3 hét). A szeptember és junius hónapokat kivéve havonként egy-egy iskolai dolgozat, melyek mindegyikének tárgya két-két szavakba foglalt s a tanulók ismeretkörébe vágó példa kidolgozása. Házi előkészületül: óráról-órára egy-egy a legközelebbi előadáson betanult tananyag begyakorlására vonatkozó példa kidolgozása. Rajzoló geometria. H. ó. 3. Tankönyvek: Rajzoló plauimetria a közép iskolák I. osztálya számára irták Fodor és Vágner. Hetenkint 2 óra rajzolás és 1 óra elmélet. Rajzok táblai el ö rajzol ás mellett az iskolában készíttetnek. Ilázi téladatképen a tanulók a főbb tételeket leírják és a tárgyalt síkidomokat papírból kivágják. I. Bevezetés a rajzgeometriába és a nélkülözhetlen rajzeszközök megismertetése és kezelési módja. Azután 1) A pont származása és jelölése; pontcsoportositás, távolság. A vonalok nagysága és mérése. 2) A papír beosztása, felező pontok, felező vonalok, a vonalok irája: A függőleges és viszintes, a négyzet. I. rajz. 3) A párhuzamosság, négyzetes háló készítése, a négyzet, II. rajz. 4) Függőleges és viszintesekböl alkotott decoratio vonalok, III. rajz. 5) A négyzet felezői, átlói, a merőlegesség, IV. rajz. 6) Az egyszerű meánder, kihúzás ecsetelés, V. rajz. 7) Négyzetekből alkotott egyszerű diszitmények, VI. rajz. 8) A derékszögű paralelíogramma és az általános derékszögű háromszög és ezekből alkotott diszitmények, VII. rajz. 9) A parallelogramma mindkét átlója, az egyenszárny-, egyenoldalu- és mint a háromszög, VIII. rajz. 7. hét, összefoglaló ismétlés 3 hét II. A szögek és ivek- 1) szög származása, a szabályos sugárrendszer, szögmérő és alkalmazása. IX. rajz. 2) A szögek nemei és az ezekkeli számvi-