Állami gimnázium, Munkács, 1888

9 1888. évi dccz. 18. 38517. sz. A természetrajzi gyűjtemények részint az illető vidékek specialis viszonyai szerint fejlesztendők, részint csere utján bővítendők. 1889. jan. 22. 48113/88- sz. A verseczi 5. osztályú városi reáliskola a f. tanévre nyilvánossági jogot nyer. Mély megilletődéssel vette a tanárkai- a kir. főigazgatóságnak 1888. évi aug. 31-ről 1051. sz. a. k. intéz vén vét, melyből míg egyrészről fájdalom­mal értesült nagynevű vezére Trefort Ágoston vall. és kös-okt kir. minister gyászos el huny túrói, másrészről jóleső tudattal fogadta az abban rejlő intéz­kedést: az ünnepélyes gyászistentisztelet megtartását illetőleg. Ennek követ­keztében u. a. évi szept. hó 7-én az összes állami iskolák és nagyszámú gyá­szoló közönség részvétele mellett a gyászistentisztelet a helybeli r. kath. egy­házban tartatott meg, mely alkalomból ugy a gymn. tanuló ifjúság mint több érdeklődők, kegyeletüknek az által is kifejezést adandók, ékes koszorúkkal boriták a ravatalt, azok szallagjaira irott felirataikkal búcsúzván a megdicső­ült magasztos szellemétől. Majdnem végelláthatlan a csapások sorozata, mely e tanév folytán a magyar tudományos világ egére borult; nem csoda tehát ha a sokból intéze­tünk is bőven kivette a maga osztalékát. Gyászba borultunk testben, lélek­ben. nem hogy kifejezést adjunk bánatunknak, de mert le ujtott a fájdalom a méltán nagy reménységekre jogosító trónörökös halálhirére. Temetése szo­morú napján, febr. 5-én vett részt a tanintézet ások százra gyülekezett részt­vevők gyászünnepélyén. Bánatunkra, gyászunkra azonban nem jött vigasztalás. Márcz. 17-én végezte nemes életét néhai dr. Juhász Norbert, tanke­rületünknek majdnem 22 éven át volt főigazgatója. Az igaz ember, kiben nem létezett hamisság! Szerettük, mint gyermekei ; tiszteltük mint engedel­mes tagjai ama nagy családnak, melynek tankerületében központja, jó — rosz sorsában bölcs tanácsadója, igazságos bírája és legfőképen nagy tudomány u ve­zére volt. Lelke üdveért márcz. 30-án tartott gyászistentiszteletben rótta le a tanintézet köteles háláját, kérve a mindenség hatalmas Urát, hogy adjon örök nyugodalmat a meghalt hivekuek. Tankerületi kir. főigazgató ur őnsga 1888. november 17—20. napjain tanintézetünket hivatalos látogatásával szerencséltetni méltóztatott. E hivata­los látogatások, ugy a tanulmányokat, valamint a tanintézetnek kül- és bel­életét, egyaránt érdeklőleg fontos mozzanatnak, me'g ha el is tekintünk ama nagyhorderejű anyagi előnyöktől, melyek az e nembeli látogatások alkalma val fölvett jegyzőkönyvekben előtüntetett hiányok pótlására szoktak kiutal­tatni, hanem megmaradunk azon szellemi haszonnál, melyben főigazgató sok­oldalú tapasztalatai és nagy tudománya tárházából tanárnak, tanulónak egy­aránt. juttatni hivatalos, de egyúttal kedves kötelességének is ismeri. A nagymélt. vall. és közokt. ministeriumnak 1887. évi szept. hó 23-án 29370. sz. a. k. k intézvényével vett rendelkezésének eleget teendő, a gymn. igazgatósága a köteles kor részben elért, részben túlhaladott 47 tanulót f. évi ápr. hó 29-én újra oltatott. Városunk főorvosa dr. Nuszer Lajos ur kiapadhatlan gondoskodásá­nak tárgya tanulóink szemeinek többször történő megvizsgálása, esetleg a gyanús jelenségeknek még csirájában való elfojtása, valamint gyökeres gyó­gyítása. Lelkiismeretes buzgalmának köszönhető, hogy a pár év előtt észlelt egyptomi szembaj gyanús jelenségéinek az ifjúság között most már semmi nyoma. Nem hagyhatom hálás fölemlités nélkül valamint fent tisztelettel ne­vezett főorvos ugy városunk alorvosa dr. Rosner Arnold orvostudor urak va­lóban nemes lélekre mutató azon áldozatkészségüket, melylyel a szegénysorsu gymn. tanulók ingyenes gyógykezelését eszközölni magokra vállalták és azt immár 4 év óta gyakorolni kegyeskedtek. Fogadják szívesen az elismerés é^

Next

/
Thumbnails
Contents