Állami gimnázium, Munkács, 1887

32 viszonyai, talajkülömbségei, növény- és állati élet, lakói, városai és közle­kedő vonalai. A tanítás és tanulás térkép rajzolással történt. A természetrajzi tanításnál leginkább a szemléltető mód alkalmaztatott, részint természetes pél­dányokban, részint alkalmas képekben mutattatván be az egyes példánvok ré­szint a tanulók maguk gyűjtöttek természeti tárgyakat. II. oszt. Heti óraszám 4 . egész évi 148. Bevégzett tananyag: Európa azon országainak tárgyalása, melyek M mult tanévben az I. osztályban nem taníttattak, továbbá A<sia, Afrika, Amerika (is Australia általános rajza, begy- és vizrajzi viszonyai, tagosultsága, ál 'at-, nö­vény- és emberi élet mind az öt földré zen­Természetrajz. IV. oszt. Heti óraszám 3 ; egész évi 118. Bevégzett tananyag: Az ásvány-és kőzettan, valamint a geolog'a elemei Bevezetésül: chemiai előismeretek. Ásványtan: Az ásványok külső tulajdonságai. A chemiai összetételre alapitott öt főosztály ismertetése, s ezekből az ás­ványrendszer megállapítása fővonásokban. Kőzettan: Egyszerű kőzeteknek felsorolása az ásványtanból; az összetelt kőzeteknek csak néhány, általánosan elterjedt fajai. Földtan: Földünk időszakai A tanmenetet könnyebb megértés és fölfogás végett a tanulók rajzokkal kisérték. Physikai földraj?. III. oszt. Heti óraszám 2; egész évi 76. Bevégzett tananyag: E tantárgy tulajdonkép két csoportra oszlik: ezek egyike a physikai részlet, másika pedig a tulajdonképeni mathematikai földrajz elemeit adja elő. Az első csoport, vagyis a physikai részlet tanmenete a következő: A tü­nemények szembeötlő sajátságait és föltételeit feltüntető könuvüded kísérle­tek. A nehézség általános ténye, az esés, folyói testek nyomása; közlekedő csö­vek (források eredete), a mérleg , eröegyenközény-, ütközőgép s általában véve az egyszerű gépek megismertetése. Légnyomás a barometer-, a hőség hatása a thermometer megismertetése, alkalmazása és használatával összekötve Légköri levegő hőmérséke. légáramlás; légköri csapadékok (a viz körútja a földön.) A világosság visszaverődése, a mikroskop s a távcsövek alkalmazása. A delejes és villamos tünemények, a delejtük-, megosztó készülék-, elektroskop-, elek­trophor- és villámháritó megismertetésével összekapcsolva. A második csoport, vagyis a tulajdonképeni mathematikai és physikai földrajz tanmenete a következő: A föld alakja népszerű bizonyítékokkal; a föld ábrázolása a földgömbön és siklapon, mely utóbbinál a stereographik us és a Merkator féle projectiók vétettek föl; földségek és a tengerek jellemzése földabroszon, domború mappákon magyarázva s kiterjeszkedve a tenger vizé­nek árja, apálya, hullámzása és áramlásaira. Az égboltozat mindennapi látszó­lagos évi mozgása (idöszámitás) a föld mozgása saját tengelye s a nap körül (évszakok, nappal hossza.) a földövek, eső- és szélövek; a klíma tényezői, a hold keringése a föld körül s a föld állása a naprendszerben, a telluriumon történt s rajzokkal összekötött magyarázattal. A tanmenetet könnyebb megértés és fölfogás végett a tanulók rajzok­kal kisérték.

Next

/
Thumbnails
Contents