Állami gimnázium, Munkács, 1886
7 tárgyalása sem jár valami nehézséggel. E korszakból vannak kövületeink, melyek segélyével elég sikerrel működhetünk. A jégkorszakot is szépen lehet megértetni. Egy pár leírás a jéghegyekről, kissé kimeritőbb magyarázat a vándorkövekről nemcsak meggyőzővé, de sőt gyönyörűvé is teheti e tárgyat. A tanuló elragadtatással hallgat és tauul is; de midőn azt mondjuk, hogy e korszakban már az ember is élt és ezzel meg ezzel foglalkozott, az már szeget üt a fejébe, gondolkozni kezd s eszébe jut az, amit a bibliai történelemben tanult, mely azt mondja, hogv 6-ik napon toremté Isten az embert; de még mindig hallgat, nem mer szólani, s'it talán örül is, hogy a geológiai tanár látszólag épen ellenkezőjét magyarázza annak, mit a hittanár. Átmenvén továbbá a harmad-, másod- és első korszak képleteire, miknek elsajátítása ügyes magyarázat s jól készített fali táblák segélyével szintén könnyen történhetik, a gyermek meggyőződik a tanár szavainak alaposságáról, sőt még azt is elhiszi, hogy földünk kezdetben folyó anyag volt; de midőn azt mondjuk, hogy ekkor meg ekkor lépett fel az első ember, a gyermekből kitör az eddig benne érlelődött gondolat és rögtön azzal áll elő. hogy hát hogyan van az, hiszen a biblia csak napokról szól? A történész ékes előadással és hőseink dicsőítésével, a philologus a nyelvészeti szépségek feltüntetésével lelket és kedvet önthet a tanuló keblébe, a phvsikus és chemikus ügyes kísérleteivel nemcsak megnyeri, de még bámulatra is ragadhatja tanítványait; de hát a geologus mit csináljon '? Biz' ez nem épen könnyű dolog, és helyesen felelni a fenti kérdésre körülbelül próbaköve a geológia tanárának. Ugv hiszem, mindnyájunk előtt nagyon is ismeretes dolog, hogy a természettudományok mai színvonalán, főleg pedig a csillagászat és a geologia terén szerzett ujabb ismeretekkel a biblia hagyományainak minden szavát összhangba hozni felette bajos, sőt majdnem lehetetlen. De érezve azt. hogy a tanításban sohasem szabad ellentétbe jönnünk, el kell fogadnunk azt. ami felett ma már alig kételkedhetik valaki, hogy a teremtési napok a föld alakulásainak végtelen hosszú korszakai. Ezt téve segélyül vehetjük az időszámolást is. Az akörül támadt nehézségek legyőzésére, hogy a teremtés napjai nem lehettek 24 órából álló napok teljesen megnyugtató választ nem találunk sem a geologiában tudva azt, hogy ez végtelen hosszú időközökről beszél, sem a bibliában, miután ez nyilvánosan hat napot jelel. Ha azonban figyelembe vesszük azt. hogy az időt ma is különböző helyeken. nagyon különböző módon számítják, teljesen megnyugodhatunk fentebbi állításunkban, mely szerint a teremtés napjai hosszabb időközöknek tekintendők ; habár ez időközök tartamára nézve közelebbi tájékozást sem az egyik, sem a másik nem nyújt. De mégis, a szentírásban vannak egyes helyek, melyek alapján az isteni hét napnak a szokott fogalmaktól eltérő értelmezést adhatunk. Ilyen a többi között például, midőn a zsoltáros (Psalm. 89. 4) ezt mondja: .,ezer év a te szemeid előtt, mint a tegnapi nap", amivel bizonyára azt akarja kifejezni, hogy Isten élettevékenysége kívül esik az idő korlátain. Van még több efféle kifejezés is, me 'vre lehetne hivatkoznunk; én azonban nem teszem ezt. de ahelyett abbeli szerény véleményemnek adok kifejezést, liouy ílven és ehhez hasonló magyarázattal a tanuló által feltett kérdésre megfeleltünk. őtet megnyugtattuk s a mellett önmagunk a tévtauok tömkelegébe bele nem keveredtünk; de nagyon természetesnek találom, hogy ez csak akkor lehet sikeres, ha a magyarázó tanárt e téren is a hit elvei vezérlik. Daczára annak, hogy talán egy tudományban sincs annyi hypothesis, mint a geologiában és daczára annak, hogy vajmi nehéz olyasmit teljesen megismerni, amit nem szemlélhetünk, e tudomány többi részletének elsajátításában nem találok nehézséget A fentemlitett kérdésen átesvén a tanuló egész nyugodtan fogadja be a nyert oktatást, amit nem kevéssé emelhetünk, ha a tanulókat néha kirándulásokra visszük, s ott főleg a tanintézet környékét, hegyei alkatát igyekszünk megismertetni velők. Minél nagyobb siker elérhetése
