Állami gimnázium, Munkács, 1886

11 Nagyságos és főtisztelendő kir. Tanácsos, lovag, tankerületi kir. tudós Főigazgató úr! Mély megilletődéssel vette tisztelettel alulírott tanártestület Nagyságodnak a főigazgatói állástól való megválása alkalmából irt búcsúzó sorait, melyekben nyugalomba vonulását jelezvén, mint a távol útra kelő, ki lelki szemeivel visszatekint és végbucsut int hozzátartozóinak, ondja el az okokat, melyek jól megérdemelt pihenésének magyarázatát megadni vaunak hivatva Mózes negyven évi viszontagság teljes fáradozásai után nem mondhatott nagyobb lelki megnyugvás és hálaérzettel köszönetet a nagy Jehováuak, mint teszi Nagyságod, midőn nagy szive legmélyebb alázatával s legbensőbb hálájával gondol a jó Istenre, ki a tanügy előmozdítása körül tett fáradságos útjában támogatta és helyes irányban vezette, Xagy öröm és boldogság okozója nekünk Nagyságodnak arna ki jelentése, hogy fontos küldetésének teljesítésében mi, mély alázattal alulírottak is, mint a közügynek igen érdemetlen és csekély napszámosai, hivatási teendőinkben, támogatására lehettünk! Nagyságodnak e nagyjelentőségű ki jelentését, kellő értékére szállitva mély hálával és köszönettel fogadjuk, habár szüntelen előttünk lebeg tiszteletteljes és szeretettől lelkes arca, amint megdönthetetlenül bölcs és jóságteljes tanácsai, utasitásai szeretetteljes vezetésével mindnyájunkat magával ragadott a messze távolba, kiragadott a föld salakjából és megnemesitett, mire önerőnkből képesek nem valánk. Nehezünkre esik a tudat, hogy Nagyságodat nélkülözvén, a jövőben mindezek nélkülözésére leszünk utalva; de mégis vigaszunkra szolgál, hogy Nagyságodnak e visszavonulása csupán a tankerületi főigazgatói teendők alól való visszavonulás. Vallásunk, nemzetünk, hazánk, ha nehéz napok következnének be, még mindig rendelkezhetik Nagyságod bölcsesége, hazafias szive és hűségével, melyek oly gyéren találhatók bennünk, ennyire összhangzatosan csoportosítva. Kivänjuk, hogy Nagyságodnak mindezen kiváló erényei, előnyei mindenkoron a megérdemelt elismerésben részesüljenek! Kívánjuk, hogy Nagyságod ez erények birtokában még számos évek során örvendezhessen a uvugalomnak, mely a testé, de a mely lelkének áldásos működését ne érintse! Kívánjuk és kérjük, hogy tartson meg bennünket továbbra is amaz atyai jóindulat és szeretetben, melyet teljes egészében megérdemelni és megtartani mindenkor nagy örömünkre szolgált s melyet megőrizni a jövőben is kiváló igyekezetünk leend. Áldja meg az Isten Nagyságodat hosszú, megelégedett és boldog élettel! Legyen élete az ősz patriarcha életének verőfényes alkonya, ki nem lát maga körül csak mosolygó, boldog arczokat, kik mindnyájan csak őt dicsérik, magasztalják és áldják, hogy viszonozhassák mindama jókat, miknek az ö jóvoltából örvendeznek. Fogadja Nagyságod újból őszinte ragaszkodásunk é3 lelkünk mélyéből fakadó igaz tiszteletünk kijelentését. Munkácson, 1 <S87. évi május hó 10-én. A munkácsi kir. államgymnasium tanártestülete: J^ankofich Sándor, ^Hrabár ŐUihaly. Kssomár őstvan. igazgató. Simsa 1(orncl. Schultz éfintal Zahorai János. 18«7. 530. sz. Tekintetes, Főtisztelendő, tudós Igazgató és Tanár urak ! O csáaz. és apóst. kir. Felsége f. évi April hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a kassai tankerületi megürült főigazgatói állomásra áthelyeztessem.