Állami gimnázium, Munkács, 1883
séges T hogy a magyarázat az ismert és változhatatlan természettörvényekkel ellenmondásba ne jöjjön. Minél mélyebben pillant a geologus a föld történetébe, annál határozatlanabbak lesznek a levelek, melyeken az irva van. A betiik hyeroglyphekké változnak és azoknak megjelelésére időnként hypothesisekre van szükségünk. Ezen a geologiában elkerülhetlenül felveendő hypothesisek annál valószínűbbek, minél egyszerűbben magyarázzák meg a tüneményt. Ezen hypothesisek egyike, mely a jelenkor legtöbb geologusa által mintegy elfogadtatott, abban áll, hogy az egész szilárd föld egykor forró folyó anyag volt, amelyből annak jelenlegi állapota meghűlés által jött létre A physikusok, csillagászok és philosophusok még tovább mennek, mivel ők ezen forró folyó anyag előtt még egy gázalakú állapotot vesznek föl, amit a geologusok nem tehetnek meg, mivel nekik csak a jelenlegi állapot tulajdonságai szolgálhatnak kutatásaik alapkövéül. Ezen alapon fogjuk megkísérteni földünk jelenlegi állapotának létrejöttét kimutatni mi is. A föld tehát egykor egészben véve egy forró folyó anyag volt, hol azonban nincs kizárva az, hogy már akkor is egy légtelt atmospherával lehetett körülvéve; ennélfogva lényegesen más összefüggéssel kellett birnia, mint a jelenlegi. Minden nyugvó folyadék, ha reá kívülről semminemű vonzó erő nem működik, golyó alakot veszen föl, például egy olajcsepp a víz és a borszesz keverékében; ha azonban a folyó golyó tengelye körül forog, akkor forgási tengelyének irányában meglapul és eliptikus sphároíddá lesz; ha pedig ugyanazon időben még más külső vonzó erők is működnek, akkor az összelapülás nem lesz teljes, hanem kissé szabálytalan. Ilyen formán állhatott a dolog a mi földünkkel is. A forró folyó anyagból álló földgolyó, mely a meg nem határozható, de minden esetre igen alacsony hőmérséklettel biró nagy világűrben lebegett, hőmérsékletének legalább 2000 fokra kellett emelkednie, mig az őt körülvevő világűrnek a meleg folytonos kisugárzása következtében okvetlenül folyvást hidegebbnek kellett lennie. Ily módon egy megmerevülési réteg kezdett annak felületén képződni épen úgy, mint a vizén a jég. Miután azonban a hold és a nap vonzása által előidézett apály és dagály a folyó földtömegen folytonos mozgást hozott létre, ezen rétegképződés szétrombolása nem következhetett be. Sok esetben a még vékony réteg göröngyökben ugrott szét, melyek ujolag és ujolag egyesülni iparkodtak és hosszabb idő múlva
