Állami gimnázium, Munkács, 1883

Földünk alkata és annak főbb kiemelkedései. (Geologiai tanulmány.) •«Ja®*cg- természettudomány feladata az érzékileg észrevehető dolgok ^megfejtése és a bennök foglalt eszme megértetése. E felvett való közeledésnek tekinthetjük azt is, mit rendesen az emberiség nagyratörő szelleme sikerének szoktunk tulaj* donitani. Egyeseknek teljes lehetetlenség a természet gazdag képein végignyúló fonalat megérteni, egyes ágait azonban annak — különböző utakon — felkarolva, végre az egységes eszméhez juthatunk, ami fölött örömünknek méltán adhatunk kifejezést. Ily módon jutottunk az összes természeti jelenségek-, változásokés tüneteket magyarázó természettörvények megismeréséhez, melyek után itélve az egész természettudomány felosztása nem lehet egyéb, mint a munka előrehaladó osztályozása. A természettudományt célja elérésében meglepő módon segiti elő főleg a jelenkori viszonyok müvelésével foglalkozó geologia, mely munkánál a physika, chemia, zoologia és a botánika barátságosan szorítanak vele kezet feladata végső megoldásában, ami megint nem lehet más, mint a földteke alkatának történelme. Figyelemmel kisérve a naponként szemlélhető természeti tüneményeket különösen kétféle változásokat vehetünk észre. Ha ugyanis valamely tárgyat egy üveglapon nézünk keresztül, az épen úgy fog előttünk feltűnni, mintha szabad szemmel néznők, már egy üveglencsén keresztül nézve- nagyítva, egy háromoldalú prismán át pedig szinszorást veszünk észre. Mindezek fontos változások, de nem lényegesek," ellentétben azokkal, melyeket igen sok más tárgynál tapasztalhatunk. Mert például mi történik az állati és növényi alakok roppant számával, mit az idő évenként felmutat; mi történik a nagyobb mennyiségű fa- és szénanyaggal ? Közönségesen szólva: ezek élnek, léteznek, különféle célokra felhasználtatnak, azután meghalnak, elvesznek, i*