Állami gimnázium, Munkács, 1881

állását a következő két császár u. m. II. M á t y á s és II. Ferdinánd alatt is megtartotta. A Rudolf féle táblák kiszámításánál a Mars bolygó pályájának szabatosabb meghatározásával is foglalkozott és azon gondolatra jött, hogy ezen bolygó pályájában a sokféle eltérés és szabálytalanság, mely Kopernikus felvétele szerint egy kör, talán épen ezen felvétel szabálytalanságából ered. K gondolata az első nagy törvényének 1596-ban történt feltalálására, mely szerint: mindenégi test saját eleven e r e j e é s más égi testek vonzása következtében görbe vonalú pályát i r le a vonzás középpontja körül, vezette. E tételt Kepler találta fel és mondotta ki, de Newton, — amint később látni is fogjuk, — bizonyította be mathematikailag, hogy az égi testek pályája mindig egy kúpszelet és pedig : kerülők, hajtalék vagy nientelék. Ezután azonnal még ugyanazon évben találta fel a második nagy törvényt, mely őt halhatatlanná tette és mely szerint, azon egyenes vonal, melyanaptóla Mars bolygóig huzatik, ezen bolygó mozgásától egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg. Erre 1610-ben közétette főművét: „Astronomia nova, sen Physica coelestis tradita comentariis de motibus stellae Mártis," melyben a Mars bolygó mozgási törvényeinek feltalálási útjait irja le s egyszersmind a fentebb emiitett tételt ismerteti. 1610-ben a távcső feltalálása és Gallileinek ezzel tett kísérletei az egész művelt Európa közönségénél ('elköltötték a figyelmet. Egy ilyen készülék nélkül észlelőieket tenni mitsem ér s így, — amint maga Kepler irja, — már ápril. hóban több eszméjéről kellett lemondania, miért is irásbelileg fordult Gall i1 e i Ii e z ezen ügyben, migneni Ernst kölni választófejedelem kölcsönzött neki egy távcsővet. A küldött készülék tökéletlensége vezette rá őt annak javítására, melyet közé is tett Kii l-ben a „üioptrice" című művében (Augsburg.) 1614-ben Linczbe ment gymnasium! tanárnak, itt azonban ismét ugyanazon akadályokkal találkozott, melyekkel Prágában, azonfelül még fizetését is igen rendetlenül kapta ki, miért is adósságba keveredett. Azonfelül összetűzött még a papsággal és a rendekkel a regensburgi országgyűlésen, melyen a császár parancsára a Gergely naptár elfogadását ajánlotta, de mitsem vihetett keresztül. Anyja a vakhitben élő nép által boszorkánynak tartatván nagy üldözéseknek vala kitéve, mi által Keplernek alkalma nyilt egy egész sor oly értekezés szerkesztésére és kiadására, melyekben a nép babonáit és tanítóit keményen ostorozta. Ennek következtében csak nagynevű páltfogójának köszönheté a máglyátóli megszabadulását. 1618-ban fedezte föl a harmadik törvényét az ég mechánikájára vonatkozólag, mely szerint: „két bolygó körpályája idejének négyzet e i ú g y állanak egymáshoz, miként n a p t ó 1 i közvetlen távolaik köbe i"; egy oly törvény, melyből a földnek a nap körüli évi mozgása kétségtelenül következik. Ezen legújabb felfedezéseit két: „Kopernikus világrendjének előállítása dióhéjban" (1618) és „A világok harmóniája" (1619) cimű művében adta ki. II. Ferdinánd trónraléptekor, mivel protestáns volt, „udvari mathematikus" állását elvesztette és csak egy évi kinos küzdés után pártfogói közreműködése folytán helyeztetett vissza. A feltalált három törvény folytán K o p ernilus rendszere bizonyult