Állami gimnázium, Munkács, 1881

— 10 — nevét halhatatlanná tette. Amióta Picard a meridián egy fokát mérte meg Franciaországban és erre a föld félátmérőjének szabatosabb meghatározását alapította, ugyanennek alkalmazásánál azt találta Newton, hogy a hold mozgása tényleg az általa felfedezett nehézkedési törvénynyel megegyezik. Ezen időtől fogva tudományos tevékenységét majdnem kizárólag ezen tennészeti törvény kutatásának szentelte. Eközben egy politikai működésben is vett részt, amennyiben a cambridgei egyetemet képviselte a parlamentben. 1696-ban Halifax gróf pártfogása folytán a pénzügyministeriumnál pénzügyi ellenőrré, majd 1699-ben ismét magasabb pénzügyi hivatalnokká lett, és mint ilyen a pénzreformok körül igen hasznos szolgálatokat tett, emelett chemiai kutatásokat is eszközölt, de egy tűzvész alkalmával laboratóriuma összes hozzátartozó irataival együtt semmivé lett. Különben sok megtiszteltetés is érte. A hoszszadalmasság kikerülése végett csak röviden emiitjük meg, hogy 1699-ben a párizsi akadémia külső tagjául választotta ; 1701-ben a cambridgei egyetem újra általa képviseltette magát a parlamentben, s 1703-ban a londoni „Royal society" elnökeül választotta meg. Számos müve közöl ő csak a kitűnő „Optic" ciműt rendezte sajtó alá (London, 1704), mely igen sok kiadást ért, a többit mások adták ki és több nyelvre fordították le. 1712-ben Leibnitztzel nagy vitába keveredett a „végtelen hánylat" feltalálása miatt, de ebben is az előny határozottan az ő javára dőlt el. Newton élte utolsó éveiben főleg vallási dolgokkal foglalkozott és némely kisebb becsű müveiben tiszta lelke mystikai ábrándokba esett. Amitóa laboratóriuma és kéziratainak egy része a tűz által semmivé tétetett, idegenkedni kezdett a tudományoktól; azért ezen időből csak három müve van, u. m. azon eszmék megoldása, melyeket H a d 1 e y a maga tükör hatodával általánositott; egy értekezés a hőmérsékről és végül aBernoulli János által előterjesztett eszme megoldása, mind három a „Philosophical Transaction s"ban jelent meg. Meghalt 1727. március 31-én. Holtteste a westmünsteri apátságnál a karzathoz közel helyeztetett el. Családja 1731-ben pompás emléket,állított neki Cambridge-ben pedig 1755-ben igen szép márványlappal örökítették meg emlékét. Közli: Simsa Kornél.