Állami gimnázium, Munkács, 1880

— 24 — Természetrajz. I. osztály. Heti óraszám 2, egész évi 72. Tananyag. Az állati élet és műszerei, egyidejűleg a boncztan. Az állatok rendszerezése és külön-külön ismertetése egész a legalsóbb rendű példányokig, különös tekintettel azonban a gerinces állatokra. II. osztály. Heti óraszám 2, egész évi 71. Tananyag. Az egyszerű és összetett növényszervek, u. m. sejtek, gyökér, szár, rügyek, levelek, virág és magról. A növények osztályozása és az egyes példányoknak ismertetése. IV. osztály. Heti óraszám 3, egész évi óraszám 111. Bevégzett tananyag. Chemiai előismeretek a következő tanmenet szerint : 1. A levegő physikai tulajdonságai és összetétele a nytrogén és oxygen fejlesztésével és tulajdonaik kimutatásával. Az elem fogalma. A levegő mellékes alkatrészei, különösen a vízpára. 2. A víz tulajdonságai és összetétele elektrolysis utján; a hydrogén és a durranó-gáz, a viz synthesise megfelelő kísérletekkel. A vegyület és keverék fogalma, a súlyviszonyok állandósága és a chémiai képletek rövid fogalmazása. 3. Az elemek felosztása: nem fémes és fémes elemek. 4. A szén, annak destillátió általi és égés termékei; a szénsav keletkezése a természetben; a fehérnyenemüek és szénhydratok alkalmazásai. 5. A kén és phosphor s azok termékei kisérlettel 6. A chlor- és hydrogén vegyülete, a sósav. 7. A savak jellemzése, ezek közül a kénsav, salétromsav, ecetsav, palmitiv és steariusav, opalsav, borkősav, cserzősav s tejsav leírása és bemutatása. 8. A fémes elemek tulajdonságai. — A könnyű fémek közül a kálium, •— natrium, — calcium, — magnesium és alumínium bemutatása, leirása az ezekből keletkező aljak származása; a nehéz fémek közül a zink, — vas, — ólom, — ón, — réz, — higany, — ezüst, — arany s platina rövid ismertetése. 9. Az aljak és savak egymásra hatásánál keletkező testek: a sók rövid jellemzése, — hol is különös figyelembe vétettek a hamuzsir, szóda, chlórmész, a szappan, az üveg és a porcellán. A) Ásványtan. 1. Az ásványok színe, fénye, keménysége több ásványdarabon s a Mohs féle kemenységi fokozaton, — tömöttsége a hignyugtani mérlegen, — a hasadás és alak a kősón bemutatva. 2. A szabálytalan és szabályos alak; a kristályosodás foltételei, a szögek állandóságának kimutatása a szögmérővel. 3. A chémiai összetételre alapitott főosztályok ismertetése és ebből az ásványrendszer megalapítása a fővonásokban. 4. Leirása 60 a természet és közéletben leginkább szereplő ásványnak, melyek valamennyien szemléltettek s a külső meghatározás körében gyakorlati foglalkozást is nyújtottak a tanulóknak. B) Kőzettan. Az egyszerű kőzetek felsorolása az ásványtanból. Az összetett kőzetek közül a gránitosak, bazaltosak és a palásak; végül a tömeges és a réteges kőzetek. C) Földtan. A négy kor különösen: a jelen korban a viz által előidézett kőzetek; a víz romboló hatása; a hő által létrehozott vulkáni kőzetek; az \