Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-07-02 / 27. szám

József és Trusza Sándor egyleti tagoknak a választmány által a közgyűlés elé terjesztett több rendbeli indítványa stb. Beregszász, 1885. évi június hő 21-én. Jobszty Gyula, egyl. elnök.

— A nmltgu m, kir. honvédminiszter ur 25950. sz. körrendeleté szerint a cs. és kir. hadapród iskolába a f. é. szeptember 1-sőjével kezdődő tanfolyamra 347 növendék felvételére nyittatott pályázat. A pályázati folyamodványok legkésőbb 1885. évi julius 25-ig az illető had- apród-iskola parancsnokságához küldendők be. A pályázati feltételek a jegyzői hivatalban tekinthetők meg. Munkács, 1885. június 27-én. Pm. táv, Cseh Lajos, h. polgármester.

— Schónborn Ervin gróf a múlt számunkban emlitett felköszöntésre telegraf utján válaszolván, az egész társaság iránti köszönetét fejezte ki, melyet az uradalmi igazgató úr szives volt velünk közölni, hogy azt nyilvánosságra hozzuk.

— Folyó hó 27-ikén a villám bement a te- legráf-hivatalba, és a készülékek egy részét vagy megrongálta, vagy hasznavehetetlenné tette, Bátyú felé pedig több oszlopot széthasogatott s Munkácsról Kassa felé e miatt a telegráf-közlekedés megszűnt egy időre.

— Vihar dilit a megye több községében jun. 21-én. Épületeket döntött le, vagy rombolt szét. A vihart félelmetes moraj előzte meg. Nehány percig mogyoró nagyságú jég hullott kevés esővel, majd egy kis szünet után irtózatos viharral indult meg, mint a közönség beszéli, lúdtojás nagyságú jég esett. Megyénk déli részén vonult át az egész vihar nyugatról kelet felé. Iv.-Bé- gá iy, Balazsér, Jánosi 1 örnyékét, illetőleg határát néhol annyira tönkre tette, hogy nem ösmerni rá, hol volt gabona, búza vagy tengeri stb. vetve- Tény az, hogy embereket és állatokat vert agyon— Időjárásunk. Május 10-től 24-ig esős időnk volt. mindennap esett több vagy kevesebb. Azután megszűnt, jun. 4-ig, 4, és 5-én csendes kis esőnk esett. Ettől fogva ismét kerülgetett bennünket jun. 30-ig. Láttuk, hogy esett a körüllevő hegyeken, de nem részesültünk belőle’ Annál több volt a jóból az említett napon. Szőlőhegyeinkről sok helyen levitte a földet, s vele még a bokrokat is. A viharos esőnek magva is volt, mely Szinyák felett húzódott el, házakat szórva, fákat rombolva, külör ősén Rabonieán hullottak a golyó-nagyságú jegeli, siralmas képet hagyva maga után- Különös időjOrás, máskor a vihar megtisztította a léget, most rekedt, fuladt utána, mintha a levegőt gyújtotta volna meg.

— Aratás. Sovány kilátások vannak az aratásra. A magvak a hosszú szárazság alatt nem megértek, de megégtek. A meleg egy idő óta szokatlan magas fokra hágott fel. A munkások nem tudtak dolgozni, az utcákon nem lehetett járni, perzselt, égetett a napsugár.

— Ez is nálunk történhetik meg. Itt minden városi elöljáró, még a legutolsó Írnok is, ha kell doktor, ügyvéd, biró. meg isten tudja mi. Nem régiben történt, hogy egy palánkai zsidó egy beteg ökröt vitetett a városházához levágatásra való meybélyegeztetés végett. Az állatorvos elutasította. De az illető nem tágított és követelte, hogy az ő ökréről adjon bárcát, miot egészséges állatról, mert ő annak Ítéli, A dolognak szem és fül- tanui voltunk, lőttük a beteg állatot, fejének fél oldala annyira fel volt puffadva, eltorzulva, hogy félakós nagyságú ántalaggal ért fel, A zsidó fenyegetőzve nagynehezen elment. .Másnap az ökröt levágták Palánkán és a húst az állatorvos tiltakozása ellenére behozták a városba, és itt több mészárszékre elosztván, elmérték. De hát ki az a hatelmas ember, kinek engedelméből vagy rendeletéből ily dolgok történhetnek meg? ki volna más, mint Weinberger Jutni, a rendőrségi Írnok. O adta ki az állatorvos ellenére, hogy a Palánkán levágott beteg ökör behozható. Persze jó pénzért! Hát a rendőrfőnök, polgármester mire- való a városházánál ? Hát soha se tisztul már meg az ilyen visszaélésektől a városháza ? Kérjük és elvárjuk a vizsgálatot!

— Typhus uralkodik Ungváron és környékén. A múlt héten 3 ilyen beteg katonát szállítottak át. a palánkai kórházba is, s azóta 8 esett belé az érintkezés folytán A katonák közt jelenleg Ungvárit 40-en felül van az ily betegek

száma, s több mint 25 polgári háznál van egykét beteg az emlitett betegségben. Orvosaink olyan elővigyázók, s mégis megengedték az átszállítást Munkács közelébe, Palánkára. Pedig e rendkívüli időben nem csuda, ha a járványos betegségek erősebben lépnek is fel imitt-amott.

— A bilkei áll. el. isk. gondnokság meghagyása folytán alulirt a következő sorokat teszi közzé: Köszönetnyilvánítás, A nm. földraivelési, ipar és kereskedelemügyi m. k. miniszter úr e hó 12-én a bilkei áll. el. iskolának a faiskolához egy-egy kilogr. alma és körte magot, 2000 drb, fele részben körte, felerészben alma csemetét és anyafák gyanánt 200 db ojtoványt utalványozni kegyeskedett. A Billión és vidéken felette nagyhatású ezen adományáért a nm. miniszter úrnak a nevezett iskola gondnoksága nevében hálás köszönetét nyilvánítja Bilkén, 1885. jun. 27-én Mitrovics Mihály gondn. jegyző.

— Meghívó A bilkei áll. el. iskolánál a zár- vizsgálatok aug. 17, 18 és 19 napjain lesznek megtardandók következő renddel: 17-én délelőtt a finövendéliek alulírott által vezetett I. II. III., d. u. a leánynövendékek Jákity Etel tanítónő által vezetett II. Ill, IV., 18-án d. e. a finöven- dékek Árvay Bonaventura tanító által vezetett

I., d. u. a leánynövendékek Kádár Mária tanítónő által vezetett I. 19-én d. e. a Medvigy Ödön tanító által vezetett vegyes nembeli növendékek I. osztályában és d. u. a mindkét nembeli ism.isli. köteleseknél tartatnak; mely vizsgálatokra a szülők és a tanügy iránt érdeklődők szives megjelenését kéri. Mitrovics Mihály igazgató tanító.

— Bükén e hó 26-án d. u. 6 és 7 óra között orkánszerü zivatar volt, mely a gyümölcsfákban é? épületekben tetemes kárt okozott. Utóbbiak közt a ritka nagyságú gör. kath. templom- hajó fedelének fele részét levetette, felét pedig annyira megingatta, hogy az csak egészen újbóli renoválás után lesz helyreállítható. A zivatar ezerelire menő károkot okozott.

— Miért mulathat Munkácson a vendéglős. Jun. 30-án egy úri ember beszállt a „Csillag“ vendéglőbe esti ltilencz óra után, de a szobák el, voltak foglalva, egy a konyha feletti kis szobába jutott, mely oly meleg volt, hogy tanácsosabbnak látta a Szarvas vendéglőbe átköltözni. Szobát nyitottak számára s lefeküdt, de c ak félóráig állhatta a dicsőséget, a sötétség szelid állatai, a . . . poloskák, annyira szipolyozták, hogy kénytelen volt felöltözni s ott hagyni és visszament inkább a meleget tűrni. A szobáért fizetett 3/4 órára 1 frtot és gyertyáért 20 krt.

— Gyászrovat Markos Mihály az ungvári

gör. kath. káptalan tagja, kanonok, püspöki hely- nők (vicarius) junius hó 29-én 61 éves korában jobblétre szenderült. Kannonokká lett kinevezte- tése előtt B-megyében Rákoson volt parókhus és kér. esperes. Temetése jul. 1-én volt. Béke hamvaira. t

— Murok Márton nyikorgásai, En és több érdekelt társaim mélyen meg szomorodott szívvel jelentjük, hogy felejthetetlen beregszászi műkedvelő társulatunk örökös jobb létre szenderült, a geniusi fáklya világossága fényeskedjék nekünk De igaz is az, hogy a sok b. a. közt elvész a kisded. Istenem! pedig milyen fiatalon kellett elköltöznie ez árnyék világból; nodehát ha annyi sokan voltunk s kevés volt a táplálék; szegény atyánk pedig ami derék Z. k. karelnök urunk, mily atyai szeretettel gondoskodott rólunk, szép reményei velünk együtt a sugólyuknál maradtak; még ez hagyjál! hát (az az öt) bájos női rendezőink, kik oly szeretettel és ön feláldozással viseltettek a nemes és szép czél iránt, hogy a legutóbbi rendező gyűlésre csupán egy volt szives megjelenni, de erre is azt mondhatjuk, egy fecske nem csinál nyarat. — Szegény kisdedóvoda, ennek is segély kezet nyujttott a műkedvelő társulat, nem is csuda, egy bájos hölgy apróba előtt küldte vissza a szerepet. — Jaj! igaz, nem volt otthon a férje — ez okból nem fogadhatta el a szerepet. Jobb is igy meggondolni valamit előre, így szakadt vége nyikorgásomnak, s a kitűzött jótékony célú „becsület szó“ című előadásnak! De egy vigasztal még is A társulat meghalt, de a színpad fennáll, m nt egy ősi római épület romja. Hát a könyvtárral mi lesz? -— Kiadjuk haszonbérbe „adj uram örölinyugodalmot a meghalt híveknek“ Mondró súgó! Amen. Beregszász junius 24.

— Custozza-ünnepély.5 Junius 26-án a közös hadsereg tisztikara s legénysége kegyelettel ülté meg a custozzai győzelem évfordulóját. 19 évvel ezelőtt a 65-ik gyalogezred, mely akkor még csak öt év óta állott fen, az olaszországi hadsereghez volt beosztva, s Custozza alatt kapta meg a tűzkeresztséget. Vidékünk fiai, kikből az ezred állott, hősiességet és kitartást tanusitának, s nagy *

* Adjuk amint beküldetett, de kijelentjük, hogy mi azokért a custozai győzelmekért nem nagyon lelkesülünk. Másképen irt azokról Kossuth, mely a magyar ember szivérzelmeinek bibliáját képezi, A tisztikar szívessége is nagyon relativ fogalom, mert tény, hogy ők a mi társadalmunkba nem akarnak beolvadni, s a mi összejöveteleinket, ha habár hivatalosak is, elmaradásukkal teszik ünnepélyessé. Szerk.

erőfeszítés által rohammal elfoglalván egy, — a csata eldöntésére nagyfontosságu magaslatot, az ellenséget onnan vissza, a városba űzték, hol még az olasz hadsereg utolsó elfoglalt állásának ostromában rész vettek. — Az ezred vitéz magatartásáért a hadsereg parancsnoka, Albrecht főherceg dicséretét, számos tiszt és legény a vérrel szerzett érdemjelet nyerték meg. — De, fájdalom, sokan honfiaink közöl ezen alkalommal leltek idegen földben hideg sirgödörre, s nem egy anya várta hiába vissza szeretett gyermekét, kinek a babér csak sirhantját koszoruzza. Az elesettek lelki üdvéért az ütközet évforduló napján ünnepélyes gyászmise tartatott a helybeli r. kath. templomban, melyen a tisztikar teljes számban, s a legénység nagy része is megjelent. Délben a tiszti Casino helyiségében diszebéd, este pedig kedélyes táncvigalom volt, mely késő éjjelig tartott fesztelen jó kedvvel a vendégszerető tisztikar körében.

— Hány írónő van Magyarországon ? A mily

érdekesek szoktak lenni az időnkint nyilvánosságra jutó statisztikai adatok az írók számámáról, még tizszerte érdekesebbek volnának, ha bennük az Írónők száma is részletesen fel volna tüntetve. Mert hölgyeink körében bizony nagyon számosán vannak, kik nem félnek attól, hogy patyolat kezecskéiket betintázzák, hanem erélyeseu megfogják a tollat és ép oly tüzesen kelnek sikra a nőnem érdekei, mint akár melyik politikai vezér- czikk-iró pártjának elvei mellett; ép oly gonddal és szakavatottsággal Írnak az őket érdeklő tárgyakról, a konyháról, a gazdaságról, a nevelésről, a divatról s száz más dologról, mint akár egy matematikus egy bonyolódott mennyiségtani tételről s ehhez járul még, hogy Írónőink az intelligens társadalom minden rétegéből vannak. Legjobban szemlélhetjük őket a Budapesten megjelenő „Magyar Háziasszony“ czimü háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapban, melynek hasábjain ott látjuK a magas arisztokráczia hölgyeinek nevei mellett, a szerény polgári család leányét, a mű vésznőé mellett a tanítónőét stb. Valóban már csak ezért is érdemes a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalától (Budapesten, nagy korona-utcza 19.) egy mutatványszámot kérni, melyet az kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve megküld s a ki a magyar Írónők munkásságát figyelemmel akarja kisérni, annak nem szabad sajnálni azt a 6 frtot évenkiut, a mibe a „Magyar Háziasszony“ kerül, megbecsülhetetlen tapasztalatokat szerezhet magának bárki is belőle. — Vannak kertészeti, vannak méhészeti, vannak állattenyésztési s még százféle szaklapjaink, de nagyon sokan talán nem tudják, hogy van egy olyan lapunk is, mely mindezeket a szakokat felöleli a maga keretében: a „Magyar Háziasszony“. E Budapesten megjelenő hetilap felöleli változatos rovataiban mindazt, a mi nő előtt csak.érdekkel bírhat. Közöl mindenek előtt minden számában nő-társadalmi vezércikket, hoz közleményeket és hasznos tanácsokat a konyha, a gazdaság, a kertészet, a nevelés a z egészségügy, a kézi munka, a divat köréből, s ezeken kívül még a következő érdekes rovatai vannak. „Gyermekeink“. — „Társasjátékok“. — „Lakás“. — „Házi szerek“. — „Házi eszközök“, — „Házi álla’oli“. — „Méhészet“, stb. A „Muuka Után“ czimü ingyenes szépirodalmi melléklet pedig ér- dekfeszitő regények, elbeszélések, humoreszkek stb. továbbá költemények, talányok, adomák z egyéb apróságok közlése által a család minden tagjának, a serdülő leánynak épugy, mint a jó, öreg nagymamának kellemes szórakozással szolgál. A „Magyar Háziasszony“ előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 írt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizetni legczélszerübben postautalvány által, czi- mezve a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához Budapesten, nagy korona-utcza 19. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legczélszerübben levelezőlappal — fordulnak.

Szerkesztői üzenet.

K. Úrnak- A cikket úgy, a mint van, adni nem lehet.

A közönség elé kissé több figyelemmel dolgozott tárgy tálalható fel csak. Ha átalános érdekű dolog lenne, talán vállalkoznánk a fodrászi műtétre s kissé megsimogatnók, de minthogy részben magán érdekű, részben levelezőnk ellen szól, vagy akar szólni, akit ugyan mi nem féltünk, de mégsem lenne szép, ha saját embereinket mosdatnék a mások rovására. Ha más tudja, ám tegye. Mi az igazságért való küzdelemnek szívesen helyt adunk. Milyen furcsa dolog lenne ez, ha a dolog élét vennők el a fésüléssel, magunkra vonnék a haragot, ha pedig élt adnánk annak, magunkat bántanék meg Tisztellek ugyan téged, de levelezőimet is becsülöm. Te lapomban még eddig csak mint feleselő s nem mint levelező jelentél meg. Engedj meg tehát, ha küldeményed nem jelenik meg. Nem a yii hibánk. A jelzettet szívesen látjuk.

Felelős szerkesztő: Csomár István.

Főmunkatárs és kiadó: Kozma László,