Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-06-04 / 23. szám

személyzet, mely felett a rendőrfőnök rendelke­zik, gyenge, tanulatlan, sőt ügyetlen is, (hisz nincs, ki beoktassa szegényeket). Tapasztalatból mondjuk, hogy nincs meg bennük a kellő ko­molyság és erély tekintélyük fentartáníra. s ami nagyon levon, kétes személyekkel való társalgá­suk a nyilt utcán már sokaknak feltűnt; de épen az, hogy felosztva különböző utcákon járnak, lehetővé teszi, hogy az élelmiszereket előre össze- vásárló nyerészkedők visszaéléseit és tolakodó fellépésüket megakadályozzák, kik csaknem erő szakkal szedik el a falusi árusoktól az élelmi­szereket, különösen az apró-marhát, melyet a vá­rosi lakosság csak nagy ráfizetéssel vehet meg azután az ily nyerészkedőktől, de igy vagyunk nemcsak ezzel, hanem az Összes vásári adás- vevéssel is. Más városban reggeli 10 óráig nem szabad adii és venni, itt meg a lakosság már kora reg­gel csak az üzérek kezéből vásárolhat. Tegveu azért e téren a rendőrség valamit, elsők leszünk ? kik elismerésünket kifejezzük, de ha semmi sem fog történni, nemcsak itt, hanem más téren is módját fogjuk keresni, hogy ezek a botrányos és a lakosság érdekeit sértő visszaélések orvosol- tassanak. Köztisztaság! No nem az utcák tisztaságát értjük, azt most a lingárok néha kiseprik, de a kis halastavakat a vár-utca elején és beregszászi­utcában, kőrös-utcán ott hagyják, no meg a földrajzi szemléltető dombocskák é3 dombsorok még mindig ott disztelenkednek, de hát ezt nem is emlegetjük, mert „impraktikus“ névvel leszünk felruházva, mintha bizony az a praktikus bölcses­ség, melyet némely urak magokról hisznek, nem olyan idealismus volna, mely gyökerét nem a földön, hanem valahol a másvilágon találja. Mi az élelmiszerek tisztaságát értjük, s arról akarunk beszélni. A nőket kérjük, hogy hallgas­sanak meg bennünket! Leírjuk azt az utat, melyet egy font hús a főző fazékig megtesz. Mondhatatlan érdekes út! Az olcsó marha itt is, ott is összeszedve, mikor a hatósági vizsgálaton átesett, a „városi közvágóhidra“ kerül. A közvágóhid a Latorca partján épült, tágas nagy faépület, tisztességes szaglásu egyének nyitott orral nem közelíthetik meg, aki ide akar jutni, expedíció előtt lassa el magat erős szeszszel, s úgy közeledjék e ronda és piszkos helyre. Pado­zatát a leírhatatlan anyag, állati hulladék, sok éves vastag rétegben óvja az elkopástól. Rongyos és piszkos öltözetii utálatos nép képezi a feldolgozó mészáros legénységet. Ha egy jó ízlésű nő meglátná azt az eszközt, melylyel e derék segédek a munkát végzik, nem kétszer, hanem tizenkétszer áztatná meg a húst, s még sem ennék a leveséből egy kanállal. A feldolgozott húst azután szánt-szándékos megromlás végett, a vágóhidnál még rondább és bűzösebb huskamarába akasztják s az illatos zaggal átjáratott húst, a legrondább és piszko- abb anyagot hordó egy lovas szekérén, azon a gyékényen, melyet a fuvaros úr 5 gyermeke az éjjel összepiszkolt, széthordják a mészárszékekbe honnan a tisztelt mészáros urak, gyönyörű tiszta­ságú eszközökkel vágva azt fel, szétap: ózzák a nagy közönség részére. Ezt az utat teszi meg a tisztelt nagysádék font húsa, kérem nézzenek egyszer utána, s azt hiszem a tisztelt férjek mind­addig nem kóstolják meg a húslevest, mig a fenti Ó3 semmiben nem túlzott állapotokon nemsegitnek. Ilyen a köztisztaság a kofaszin legtöbb táb­láján is — tisztelet a kivételeknek, — hát még az utcasarkokon cukros készítményeket áruló zsidó gyönyörű táblái, az utcai por és szenny között, mily kedves cukorkákat árul a gyermek- világ számára. Nem folytatjuk tovább, hanem t szteljük a rendőrfőnök urat ! Szemlézz. házra és a Szolyván alapított árvaházra, ben még visszatérünk rá. Külöm Nyilt számadás, des hírlapját, szórakozottan lapozgatott benne. Olvasni nem tudott, mindig ott táncolt a szeme előtt a saját kopaszodó feje. Egvszerre megle­petve kiáltott fel: ej, hogy erre nem is gondol­tam! Ott állt előtte Ökölnyi betűkkel: „Én, Csil­lag Anna, az óriási hajjal!“ Tovább nem is olvasta. — Ez nagyszerű, pompás gondolat! Rögtön hozatok belőle. Hordárt hivatott. Itt van öt forint. Menjen a Király-utcába 2(1. szám alá s hozzon öt tégely Csillag Anna-féle hajkenőcsöt Csillag és társától. ? Mig a hordár odajárt, Aurél elhatároztat hogy hivatalfőnökétő! három havi szabadságidő kér, állítólag megrendült egészségének helyreállít tása végett s ezt megnyervén, feleségének az mondja, hogy hivatalos ügyben el kell utaznia Úgy is tett s három hónapig nem is hallottunk felőle. Három hó múlva egyszerre csak betoppant a feleségéhez s már az ajtóban messze hajította magától kalapját. Felesége örömsikolylyal futott feléje, egyszerre azonban mintegy sóbálványnyá meredve megállt, s szemeit merőn férje fejére szegezte. Ez tele volt sűrű fekete hajjal .... hajkenőcs csodákat művelt! Szegény Angelika nagyon szivére vette a dolgot. Attól a naptól kezdve betegeskedni kéz dett, s rövid idő múlva férje már díszes szobrot emeltetett sirja fölé. A gonosz fáma pedig már is azt suttogja, hogy Aurél nemsokára újra oltár elé lép a szép Yéki Annával. Balog József. Saját pénz használata cim alatti közlemé­nyünket a tek. Alispán úr szives volt figyelmére méltatni, a felvilágosításul közöltette velünk több rendbeli intézkedéseit, melyeket e részben tett, melyekből az tűnik ki, hogy az Alispán úr csak­ugyan megengedte a % szedését, de csak az al­vállalkozóktól és barakkosoktól,- részint a barak­kok használata, részint azon jogok fejében, hoo-v ott árulhatnak, vagy alvállalatokba bocsátkozhat­nak. Az april havában tett intézkedés folytán az Alispán úr jelzése szerint a 12%-os levonás 6-ra szállíttatott le. A reudeletekből kitűnik, hogv a pléh és papirdadarabnak teljes névértékben való elfogadását is elrendelte. Tisztelet a rendeletek­nek. ha fejünkre olvassák, mi is megtartjuk, de egész tisztelettel kijelentjük, hogy mi azokat nem tartjuk helyeseknek. Nem pedig azért a) mert, ha a fővállalkozó jogosítva van regále- bért szedni, vagy a barakk használatát megfizettetni, tegye azt szerződésileg, nem pedig a befolyt pénz százalékából. Ez alapon minden áru-^ a neki adott 1 frtot csak 88 kr. értékűnek nézheti, sőt magunk is, ha adunk vagy veszünk, kell, hogy igy tekintsük azt, mert hiszen az államnak jövedelmi, kereseti, egyenes meg görbe adót fizetünk belőle. Hol van a világon az az ember, ki tudja, hogy a kezébe adott 100 kros feliratú pléhdarabért csak 88 k t adnak neki hogy azt ő valóságos 100 krnak tekintse. Ilyen nem képzelhető. b) mert ha az alvállalkozók egy bizonyos munkát 100 írtért felvállalnak, de tudják, hogy ért tnégis csak 88 frtot kapnak valóságban vájjon 100 frtot fognak képzelni zsebükben ? Hát népi fictio az? Ha az állam lehúzza a fővállal­kozónak a 12’/0-ot, akkor joga van mindegyik­nek, de akkor azzal a munkással is tudatni kell, aki azt végeredményében tulajdonképen megke­resi, hogy az ő 1 frtja csak 88 kr. értékű, és ha akkor is l frt értékben veszi el, az ő dolga, nincs többet szavunk hozzá. Ha pedig az állam nem von le százalékot, a vállalkozóknak joguk. Hogy a fővállalkozó 6'/0 levonását meg már april havában, az csak Ígéret volt, az május havában nem váltatott még be. De ehez sincs joguk. Véghetetlen csodálkozásunkat fejezzük ki a tek. Alispán úr azon intézkedései felett, hogy - mint a jelentés mondja, — csak a barakkosok és alvállalkozók tartozzanak egy írtban elfogadni a vasúti pléhdarabot. Hiszen ők mindig annyiban vették el, csak a fővállalkozó adott érte nekik 88 krt. Természetes, hogy ők aztán Kisebb tá­nyér levest, kisebb darab kény rét, kevesebb zabot, szénát adtak érte, mintha ők is 100 krt kaptak volna helyette. Egy dohányárus elad egy nap 33 csomó 3 kros dohányt, ő kapott az áilam- től az elárusitás és felszál litásért 10%-it, eladás után van 99 krja pléhdarabban. ezt beváltják 879/i,, krban. ráfizetett a vállalkozóknak 2%-it, és elvesztette az államtól kapottat is. — Foly­tathatnék ezeket hosszan. Csak arra kérjük a tek. Alispán urat, mert ösmerjük erélyét, s azért fordulunk hozzá, szüntesse meg mindenekelőtt a fővállalat visszaéléseit, az eddig jogtalanul sze­dett százalékot pedig fordittassa a munkácsi kór­Az 18855. évi május hó 25-ikén tartott mű­kedvelői színi előadás jövedelméről. I Bevétel. 1. 47 darab körszék jegy eladásából 47 frt. 2. 16 darab zártszék jegy eladásából 8 frt 89 kr. 3. 34 darab állóhely jegy eladásából 17 frt. 4. 12 da­rab karzat jegy eladásából 3 frt 50 kr. 5. Jegy megváltásból 4 frt 6. Felül fizetésből 50 kr. Összesen: 80 frt 90 kr. II. Kiadás. 1. Zenészek­nek 8 frt 2. Nyomda és posta-bélyeg 30 frt 40 kr. 3. Világítás 7 frt 41 kr, 4. Terem és szobáért 10 frt 85 kr. 5. Színpad felállításáért 11 frt 52 kr. Összeg: 47 frt 18 kr. Tiszta bevétel 33 frt 72 kr. Jegyeiket megváltották: Katona Sándor, főszolgabíró úr 2 írttal, Borz~ay Gyuláné őnagy- siga 1 írttal, Weisz Mózesné úrhölgy 1 írttal. Felül fizetett: Szakács Jakab, devecseri lakos 50 kr. A tiszta jövedelem fele 16 frt 86 kr. átadatott a nőegyletuek. A fenmaradt 16 frt 86 kr. az orsz. tan. árvaház javára takarék-pénztárba tétetett. Kelt Munkácson, 1885. junius 2. Sárkány Gábor m. k. pénztárnok. gyAszrovat. sincs ígérte + Fájdalmas szívvel tudatjuk a beregszászi „Műkedvelő kör“ gyá­szos elhunytét. — Végvonaglása a Peleskei nótárius akart lenni, de mielőtt szólhatott volna : meghalt. Fiai hütlenül elhagyták; elisme­rés a „beteg“ ápolóinak, kik a tüne- dező életet megmenteni akarták. Felhívás! A velés ét, szellők okszerű és hasznot biztositó mü- az előre látó ész erősen követeli. Igaz, hogy szőllő birtokos társaim egyrésze a régi szo­káshoz ragaszkodása folytán fékező hatásától meg­szabadulni nem tud, minden újítástól irtózik s nem látja be azt, hogy ki a haladó kor kerekét nyű­gözni meri — eltiportatik, ámde az értelmiség szent kötelessége rámutatva a Munkács-Stryi vasút közelgő megnyílásában nyilvánuló kedvező faktorra, az elfogultságot példa mutatással gyö- gyökeresen megszüntetni, és a szőllő és gyümölcs okszerű tenyésztését társadalmunk minden réte­gében megkedvelteim, és annak ekként jövedel­mezőségéről meggyőzni. Elforgácsolt, különvált erők egyeztetése által látom egyedül lehetséges­nek a czél elérését, és e őzéiből felhívom szőlő- birtokos társaimat a szőlészeti ‘egyesület megal­kotására is felkérem, szíveskedjenek a tárgybani értekezleten folyó hó 7-én vasárnap d. e. 10 1L órakor a városháza nagytermében megjelenni. Munkács, 1885, Junius 2-án. Merényi János, polgármester, Hírek. — Felkérem lapunk azou tisztelt előfizetőit, kik előfizetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt mielőbb bekiildjék, mert lapot kiadni először is, másodszor is s harmadszor is pénz kell. Azokat pedig, kik hirdetési dijakkal vannak hátralékban, kénytelen leszek nyíltan a lapbau kötelességük teljesítésére figyelmeztetni. A kiadó. — Van-e rendőrségünknek tudomása arról, 1., hogy a róm. kath. templom-plebánia — és az úgynevezett Lővey curia előtt lengyel zsidók és falusi fuvarosok napok óta formális tanyát ütöt­tek fel — s alkalmasint a szállás költség meg- kimélése tekintetéből szemétjük visszahagyásával szerencséltetik a közönséget — de különösen az

Next

/
Thumbnails
Contents