Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-04-23 / 17. szám
melyek értékét egyre-másra vegyük fel kétezer frtjával = 12 ezer frt; az előbbivel 14,500 frt. ITt a városból tulajdonkép csak egy van hozzá, azért azokat is szerezni kell. A sóház felőlit szé- lesbiteni szükség, mert ott két szekér egymás mellett el nem mehet, ez belekerül négyezer írtba. A piacról hozzá vezető útnak két telek kisajátítása szükséges, melyekért 17—20 ezer irtot követelnek. Az épületek lebontása, elhordása, elegyengetése kerül kétezer írtba, tehát a puszta helyiség hozzáférhetéssel kerülend 38,500 írtba, és még sem fog a célnak megfelelni, mert még mindig szűk lesz. Hát nem őrült gondolatok ezek ! Ezeken kivül hátra van még a legfontosabb, a legnyomósiibb ok, amelyért nemcsak ezen helyre nem tehető át a vásártér, de a jelenlegi helyéről is mielőbb a jelzett helyre teendő. Ez az egészségügy, Munkács város félkörben hegyektől zárt helyzeténél fogva tiszta, egészséges levegőjét a Latorca folyásán ennek völgyéről nyeri, eltávoli- tandó tehát minden olyan, ami a felső rósz légáramat megfertőztetné, hogy azt az egész városon végig hurcolja. Ne feledje Munkács városa, hogy az a kóranyag, melyet a városban hosszú időközökben eltűr, úgyszólván gyűjtöget, időnkint igen keményen boszulja meg magát. Alig van egy-egy város, melyben a járványos betegség, ha bekap, oly erősen pusztítson, mint itt, pedig jó vize s különben jó levegője lenne. A másik helyiség, a püspöki kert megszerzése, lehetetlen, hogy öt-hatezer írtba is kerüljön, három felől tágas ut vezet hozzá és tágasabb leend, mintha az elsőbb helyen említett 8—10 telekből állittatik össze, anyagi oldalról tekintve pedig 32—33 ezer írttal olcsóbba kerülend, mint amaz. Hát helyes dolog lenne az, mikor arra törekszünk, hogy a város közepéből kijebb toljuk e légfertőztető piszokfészket, akkor drága költségen annyit eszközölnénk, hogy egy lépéssel nem ki, de belebb mentünk. Végül megjegyezzük még azt, nem értjük, miért kapesoltatik oly erősen a kisdedóvó ügye ezen kisajátítási ügyhöz. Hiszen még az sincs eldöntve, vájjon célszerű leend-e ezen idevaló építkezés vagy sem, s ha igen, elfér-e ott, . s nem leend-e hátrányára egyik a másiknak? Nálunk olyan Bach-féle centralizáló hajlam mutatkozik, mindent egy rakáson szeretnénk összehalmozva látni, pedig nem lenne rósz, ha kissé decentralizálnánk. Azonban dőljön a dolog bárhova, a kisdedóvó nem maradhat azon helyiségben, melyben most van, s óhajtjuk, hogy áthelyezésére nézve minél előbb intézkedések tétessenek. Meghívás. A beregmegyei tanitó-egyesület munkácsi körének tagjai és a tanügy iránt érdeklődők a f. évi május hó 2-ikán Munkácson az állami fiiskola épületében tartandó tavaszi közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. Tanfelügyelői előterjesztések. 1. Jegyzőkönyvi hitelesítők kinevezése. 3. Köreluök választása. 4. Kozma László gyakorlati tanitása a földrajzból. 5. Jezsik Ottilia értekezése a női munka tanitásáról. 6. Fucsek Sándor értekezése a felnőttek magyar beszéd tanitásáról. 7. Katosska István értekezik a törtek tanitásáról. 8. Hitter Ferenc értekezése szabadon választott tárgyról. 9. Indítványok stb. Kelt Munkácson, 1885. ápril 22. Sárkány Gábor m. k., egyesületi elnök. Hírek. — Beregszászban Nagy Lajos és Sallay Gyula kiadásában és tulajdonában egy kétheten- kint megjelenendő szépirodalmi és ismeretterjesztő lap „Szünóra“ cim ala t indul meg Ékkel Elemér és Pataky István szerkesztése mellett. Az első szám május elején jelenik meg. — Midőn e hirt örömmel hozzuk az olvasó-közönség tudó- mására, megjegyezzük, hogy ez a negyedik lap leend megyénkben. — Gyermek-sikkasztás. F. hó 19-én estve 8 óratájban agy az alsó) osztályhoz tartozó nő kis csomót vitt a cigány-utcából a temető félé s mel lette egy férfi ballagott kapával. Egy véletlen találkozó gyanúsnak találván a menetet, távolról kisérte a temetőm, hol a férfi csakhamar gödröt ásván, a csomót belehelyezték. Férfi és nő felismertetvén, az ismeretlen kisérő engedte őket távozni. Azután jelentette a sirá ónak, ki másnap reggel egy újszülött leánygyermek hűl úját vette ki a gödörből, és beszállította a városi kórházba, hol megvizsgáltatván, erőszakos halál nyomai fedeztettek föl rajta. Az illetők vizsgálat alá vétettek. — Furfangos áruló. Egy idegen szegény ember a legközelebbi hetivásár alkalmával egy zsák tengerit vásárolt helybeli kereskedőtől. Kimérés után a vevő hátára vette a zsákot és vitte nem távol áll«) szekeréhez. Midőn nehány lépésre haladt, a zsidó utana szaladt, s követelte vissza a tengerit, mert megbánta, hogy hitelbe odaadta. A dolog huzakodásra került, s a z:idó rendőrség elé vitte az ügyet. A szegény emberrel volt még egy falubelije is, kik állították, hogy az áru ki vau fizetve. A rendőrségnél kérdőre vonták a zsidót, vájjon ismeri-e ez embereket? — Nem, feleié. — Hogyan hitelezhetett hát ismeretlen embereknek ? — Mert a másik jótállt érte. — És azt ismeri-e? — Azt sem. — No hát olyan eset még nem volt, hogy zsidó ismeretlen embernek szóra hitelezett volual Végre kisült, hogy a szegény emberen többszörös árt akart venni 1 . . . . Óvakodjatok! — Gyászrovat. özv. dr. Lukovich S .ndorné, szül. Ékkel Szilárdka f. hó 19-én, 21 éves korában meghalt. Temetése 20-án d. u. 3*/2 órakor ment végbe Beregszászban a róna. kath. szertartás szerint. Béke hamvaira I — A közmérőhely veszélyes és káros volta. Az állami iskola előtti közmérlegen néha-néha egész gulya hízott marhát mérlegelnek. Ilyenkor a már megmázsált s megvadult szilaj állatok az utcában szabadon széjjel bocsájtatuak. Mily szép látvány! több száz szépen kihizott szarvasmarha! egymással birkózva, egymást kergetve ! Azonban a felséges látvány csakhamar borzasztóvá változik, midőn az iskolai idő eltelvén, az ártatlan gyermekek mint megannyi méhek rajzanak ki az óriási köpüből, az iskolából, vígan indulnak hazafelé, nem sejtve semmi veszélyt. A nekivadult marhák minden egyes gyermekcsoportot ellenségnek tekintve, rendesen támadólag lépnek fel, s hajmeresztő mozdulatokkal közelednek feléjük, fenyegetve felökleléssel, elgázolással. — Valóban isteni gondviselésnek s több gyermekbarát bámulatos elszáutságának és önfeláldozásának lehet köszönni, hogy ezideig nagyobb mérvű veszély elő nem fordult. Előzzük meg a veszélyt. — Vigyük el e helyről a különben is e árosrészt annyira éktelenitő faalkotmányt, keressünk neki oly helyet, hol sem veszélyes következményei nem lehetnek, sem városunk szépségéből le nem vonhat. — Mérleg a gyalogjárón. A vasut-épitő vállalkozásnak van egy zab-raktára, (kőrös-utca 49.) hol hetenkint 2—3 nap be és kimérés ’ tartatik. Ilyenkor a mérleget a gyalogjárón állíttatják fel, s vele az utat teljesen elzárják. A mérés ideje alatt, a mi rendesen egy félnapig szokott eltartani, az arra járók, bármily nagy sár van, az utca közepén, a zabos szekerek, lovak, ökrök közt kénytelenek járni. Érdeke-, hogy az arra járó rendőrök is szépen szó nélkül kikerülgetik. Hiába! szeretik a békét. Szálljon reájok a béke angyala! — Mérgezés nadragulyával. Tarpai Lászlót, ki e tavaszón a deszkákat vándorolni tanitotta, neje sógorával egyetértve nadragulyái pálinkával megakarták mérgezni. A tettesek megszöktek. Tarpain előbb őrülési tünetek mutatkoztak, később orvosi segélylyel betegsége megszüntettetett. — A kaszárnya továbbépítése 21-én egyes mestereknek szakszerinti árlejtés mellett kiadatott. Helyeseljük az eljárást, ne egy vállalkozó rakja zsebre a nyereséget, hanem a mesterember éljen munkája után. Csak aztán legyen szakszerű felügyelet, mely leginkább hiányzik építkezéseinknél. — Postakocsis mint toívaj. F. hó 20-ikán a n.-beregi postamester kocsisa, Juhász Mihály, kö- vesdi születésű a ki? postával ment hazafelé Beregszászról, három pénzes zsákot és egy futó postát vivén magával, addig nyugtalankodott, mig a pénzt ki nem vette a zsákokból, melyek vallomása szerint 228 irtot tettek- Vallomása szerint Kigyó- son túl a tengely végszöget kivette, és addig "feszegette vele a ládát, mig a péuzhez nem jutott. Azután a lovat hazafelé indította, maga pedig betért a ltigyosi korcsmába, hol egy frtot eiivott. Onnat Jánosiba igyekezett, hol szekerest fogadott s 21-én délben már Munkácson volt, d. u. 3 órakor pedig a munkácsi rendőrség kezében, s öt órakor két csendőr és egy városi rendőrrel útban Beregszász felé. Elfogatásakor már csak 48 frtot találtak nála, de úgy látszik, hogy pár frt hijá 1 az egész megkerül. E kocsis egyszer már lopás miatt 5 évi tegyházra volt Ítélve, melyből harmadfél évet Illaván töltött, hol megtanult Írni és olvasni. Érdekes volt, midőn a rendőrség szobájában egy szivarvéget meglátott és kérte, hogy engedjék meg neki azt felvenni, mert — úgy- mond — úgyis soká nem fog már ő olyat kapni. E megjegyzésre: mért nem viselted magad jól, azt válaszolta: rósz dolgom volt - kérem alás- san — inkább megyek vissza a bőr [önbe, ott jobb dolgom volt és lesz. Más szavában ismét azt o > # mondta, hogy a pénzzel Amerikába akart menni. — Vidéki hirek. T ü z, A munkács-beszkidi vasutvál'alatnak van Volócon egy fából épült gőzfűrésze, mely végpusztulással fenyegeti Volóc legszebb épületeit s az egész urad. udvart. A gőzgép bádog kéménye ugyanis oly alacsony, hogy a belőle kirepülő szikráktól már három Ízben kapott lángra a fabódé fedele Kiváncsiak vagyunk, vájjon fog-e a vállalkozó ezen harmadszori esetből okulni, s tesz-e valami intézkedést a biztos veszély elhárítására. Megjegyezzük, hogy a fedél egyik szögletében készletben tartott 3—4 kanna viz korántsem nyugtat meg bennünket. Felhívjuk tehát úgy a vasúti mérnök urak figyelmét, mint az uradalmi főtisztségét is. — Betörési kísérlet. E hó 13-án virradóra mintegy 10 emberből álló csoport betörést kísérlett meg Bugarin Albert volóci közerdész lakásán, szerencsére korán észrevették a tervet, s a jó madarakat meffUíjrasztották, Hol van az a régen emle- getett volóci csendőrség? — bzép dolog. A magas közoktatásügyi kormány az épitésben levő vasútvonal mentén a szent-miklósi állami tanítónak — mint halljuk — 30 frt, a szolyvainak 60 frt segélyt engedélyezett. Örvendünk annak, hogy a magas kormány a tanítók anyagi ügyeit minden alkalommal igyekszik előmozdítani, erre ez alkalommal csakugyan szükség is volt, mert a vasutépitkezés e vidéken oly drágaságot idézett elő, hogy a szerényen díjazott tanitók alig képesek 400 frtnyi fizetésbői állásukhoz iliőleg meglőni, azt azonban sehogy sem értjük, hogy a volóci áll. tanítóról mért feledkeztek meg, pedig ha valaki, úgy bizonyosan ez van leginkább sújtva anyagilag a vasútépítés által. — Megugrott ló tol vaj. E hó 13-án egy, a külsejéről Ítélve a munkás-osztályhoz tartozó egyén ajánlgatott megvétel végett egy szép hátas lovat a rajtalevő nyereggel együtt potom 30 írtért. Csodálatos, hogy a haza boldogságát biztositó zsidó atyafiak nem kaptak a jó alkalmon, hanem engedték, hogy a volóci vasútépítési vállalati pénztirnok a lóban s nyeregben a vállalat tulajdonát felismerje, s az ál-tulajdonost a biró őrizetére bízza, kitől persze még aznap szépségesen megugrott. Kérdjük megint, mire való a csendőrség? Vettük a „Gondozó“ számát és örvendve tapasztaljuk, hogy e jelesen szerkesztett lap munkatársainak köreegyre tágul. A jelen számban ismét jeles írók müvével találkozunk; az egyik Beniczkyné Bajza Lenke, hazánk legkötünöbb regényirónője ; a másik pedig Erdélyi Gyula jóhirü regényírónk, kit olvasóközönségünk zamatos magyarsággal irt regényeiről ismer. A jelen szám tartalma a következő: „Az új főispán,“ regény, Tolnai Lajostól; „A régi pálya,“ költemény Dal- mady Győzőtől; „Rózsa vagy Viola,“ irta Beniczkyné Bajza Lenke; „A végzőét,“ regény Mar- gitay Dezsőtől; „Hogyan lett Oíaluból Újfalu.“ Egy községi krónika, Erdélyi Gyulától; „Székely támad, székely bánja,“ történeti regény P. Szath- máry Károlytól; „A gránátköve? asszony,“ Mar- litt E. legújabb regénye, fordította Mártonfíy Frigyes. A végzetes levél, kumoresk. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. in. A magyar gazdasszony, vegyesek, talányok, talány fej tők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjelenő „Gondüző“ előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50, kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó tulajdonoshoz küldendők: Budapesten, VII. dob- utcza 14. F.gyelmezte jak olvasóinkat e kitűnő lapra, mely ápril elsején harmadik évnegyedébe lép. A kiadó mindenkinek szolgál mutatványszámmal ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá fordul. — A „Magyar Háziasszony“ szerkesztősége által hirdetett pályázatra beérkezett összesen 117 pályamunka, a mi mennyiségileg mindenesetre oly fényes eredmény, mely legjobban bizonyltja nevezett lap népszerűségét é3 elterjedtségét. A bíráló bizottság a:: első dijat (2 drb cs. kir. arany) egyhangúlag „Miben áll a nő boldogsága ?“ cimü munkának Ítélte oda; a második dijat (egy diszkötésü irodalmi mű) „Férfiakról a nőknek“ cimü munka nyerte el. A jeligés levélkék felbontatván, kitűnt, hogy az első dijat nyert munka szerzője Czuppon Sándor evang. lelkész Szendén (Komárommegyében), a másodiké, mely győri postabélyeggel ellátott levélben érkezett, Margit, ki teljes nevének közlésére a „Magyar Háziasz- szony“ által felkéretett. Azonkívül a bíráló bizottság még 53 pályamunkát talált dicséretre érdemesnek. A pályázat eredménye tehát szellemileg is a lehető legfényesebbnek mondható. A pálya- koszoruzott munkák a „Magyar Háziasszony“ legközelebbi számaiban fognak közöltetni. Szerkesztői üzenet. Vidékre F. S. urnák. Kezdetvek megelégszünk ezzel is. Jövőre kérjük szélesebb körben is mozogni. 0. Gy. urnák. Levélben válaszolunk. Kiadó: Kozma László,
