Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-08-06 / 32. szám

alapján és segélyével a tanulók az illető munkák és iparágak mechanikai és gépészeti részét, műveleti módjait és szerkezettanát — tanulmányaikhoz és hivatáskörükhöz mérten — tudományos alapon ismerjék meg s az iskolából minél több motívumot vigyenek a gyakorlatba arra nézve, hogy mily anyagból, mily módokon, mily eszközökkel miket lehet előállítani és gyártani.

De mivel ily magasabb hivatáskörhöz való rendszeres szakképzettséget az intézet csak azon egyéneknek adhat, kik koruknál fogva még az elméleti tárgyak iránt ia fogékonyak, s kik a kiszabott három éves tanfolyam alatt idejöhet egészen az iskolai tanulmányoknak szentelhetik: megkíván tátik, hogy az intézetbe lépők kellő elméleti előkészültséggel, e mellett valamelyes mühelyi gyakorlattal bi ró 14—15 éves ifjak legyenek.

Előhaladott korú és oly egyéneknek, kik gyakorlati foglalkozásukat meg nem szakíthatják, az intézet rendkívüli tanfolyamokkal csak arra nyújthat alkalmat, hogy szakismereteik egyes hézagait pótolga thassák.

Az intézetben hat, illetve hét különböző szakcsoport van, u. in. az építészeti, gépészeti, két vegyészeti, fém-vasipari, faipari és szövetipari szakcsoport; ezek közül életbe van léptetve a hat első. (Folyt, köv.)

Részletes program és szabályzat

a budapesti- őszi nemzetközi szőlő-ki állításra nézve•

I. A kiállítás tárgya és vezetése. Az 1885. évi országos átalános kiállítás tartama alatt alább megjelölt helyen és időben friss szőlőfürtből nemzetközi időleges kiállítás rendeztetik. Ezen kiállítás ügyeinek rendezését egy külön bizottság vállalta el.

II. A kiállítás helye és tartama. A nemzetközi szőlő-kiállitás Budapesten, a főváros által a városligetben felajánlott területen tartatik meg és pedig f. évi szeptember hó 24-től október hó 4-ig bezárólag.

III. A kiállítás célja. A nemzetközi szőlő- kiállitás célja: Magyarország és a külföld jelesebb szőlőfajainak megismertetése, a termelés állapotának feltüntetése s a közönségnek a beszerzési források tekintetében adandó tájékozás.

IV. A kiállítás tárgya. A nemzetközi szőlő- kiállitás tárgya lehet: a) Szőlőfürt levágott állapotban. b) Cserepekben vagy edényekben nevelt szőlőtő gyümölcscsel együtt.

V. Dijak és kitüntetések. A kiállított és jutalomra méltó szőlőfürtök, a külön kibocsáj- tandó jury-.-zabályzat értelmében pénzdijakban és kitüntető ékben részesülnek. A kitüntetések a következők: 1. Nagy díszoklevelek. 2. Nagy bronzérmek. Az érmek mellett az érdemet részletesebben kitüntető oklevelek adatnak ki.

a háziszolga, hidegsült, sütemény, gyümölcs és finom borokkal telt tálcákkal megterhelve s egyszersmind alázatosan jelenti, hogy a csehek megérkeztek Tihany alá.

Régen vártuk ugyan már őket, mégis kellemetlenül hatott ránk e percben érkezésük hire. Valami titkos előérzet súgta fülembe, hogy az ozsonna veszélyben forog. De a kíváncsiság s a csehek iránt mutatni akaró testvéri szeretet ott hagyató velünk s lesiettünk a tó partjára, mely körülbelőf 800 méter magasságban lehet a viz szélétől.* A gyalogösvény mellett foglaltunk helyet, gondoltuk, hogy itt az egész sereg előttünk vonuland el.

A „Kisfaludy“ gőzhajón érkeztek. Hat óra volt. Az idő egészen csendes, a £ák levelei sem mozogtak. A hajó a viz szélének sekélysége miatt a parttól mintegy 200 méternyire kötött ki, innen a tihanyi halászok voltak hivatva kihordani a 360 vendéget lélekvesztő sajkáikon.

A hajó megállt. A halászok működésbe hozták a 15 sajkát, s lehető gyorsan hordták a cseheket partra. Már körülbelül 200 vendég künn volt, midőn a levegő mozogni kezdett. Néhány perc, s a mozgás óriási orkánná növekedett. A Balaton felszíne előbb csak fodros, apró, lassan növekedő hullámokat vetett, csak midőn a szél felkorbácsolta a habokat, akkor tört ki teljes méltóságban. Az óriási háznagyságu hullámok egymást

VI. Szállitád kedvezmények. A kiállításra küldendő tárgyak részére a vasúti és gőzhajózási társulatok által jelentékeny szállítási kedvezmények eszközöltettek ki. Minden bejelentőnek a bejelentett tárgyak kedvezményes szállítása érdekében a kiállítási hivatal által igazolvány küldetik, mely a feladási állomáson a szállítólevélhez csatoltatik.

VII. Külön szabá'yok a szőlő csomagolása és szállítására nézve. Szőlőfürtöt levágott állapotban küldhet a kiállításra mind n magyar és külföldi kiállító; de a berni fiilokszera-egyezmeny értelmében a csomagolásnak nem szabad szőlőlevelekkel eszközöltetnie. — Cserepekben, avagy edényekben levő szőlőtőt csakis Magyarország területéről lehet beküldeni, s ezeknek a már e tárgyban kiadott kormányrendelet értelmében zárt vaggonokban és a cserépen felül vászonnal körülcsomagolva szabad beküldetniök. Az ily tőkék beküldésére a fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumtól nyert igazolvány szükséges, mely feladáskor a szállítólevélhez lesz csatolandó. Az igy kiállított tőkék a kiállításról vissza nem vihetők.

VIII. Bejelentés és a tárgyak beküldése. A bejelentésnek az országos bizottság által ingyen szétküldött bejelentő iveken két példányban gondosan és olvasbatólag Írva f. évi szeptember hó

10-ig kell megtetetnie. A bejelentési ivek közvetlenül a kiállítási hivatalhoz (Budapest, városliget) küldendők. A szőlőfürtök beküldési határideje szeptember hó 20-ika. Minden szőlőfajból legalább 2—3 fürt küldendő be.

IX. Térdij s kiállítási szerelvények. Térdijul minden négyszögméter után 2 frt fizetendő s fél négyszögméternél kevesebb hely nem adatik. Állványok, asztalok s edényekről a kiállítási bizottság gondoskodik. A térdij a bejelentés elfogadásának közlése után fizetendő s a már befizetett térdij semmi körülmények közt sem adatik vissza.

X. Eladás. Az országos kiállítási bizottság kívánatra elvállalja a kiállításon bemutatott s a kiállítónál nagvobb készletben levő csemegeszőlő eladását és közvetítését, az erre vonatkozólag külön felállított eladási iroda szabályai szerint.

XI. Katalógus. A katalógus részére a kiállítók az országos bizottsággal — címükön kívül — kel’ő időben és röviden oly statisztikai és leiró adatokat is közölhetnek, melyek termelésükre vagy üzletükre vonatkoznak.

XII. A jury. A biráló-bizottság az ország kiváló szakértőiből fog megalakittatni. Ezenkívül külföldi bejelentések esetében minden egyes idegen állam jogosítva lesz a kiállítók számaránya szerint megállapítandó jurornak a jurybe való küldésére.

XIII. A szabályzat elfogadása. Minden kiállító bejelentésének beküldésével mind magára, mind képviselőire elfogadja a fentebbi határozakergették a nemrég még sima tó felszinén. Nézni is borzadalmas ilyenkor a Balatont, hát még rajta lenni s egy lélekvesztön magát a hullámok által ide-oda hányatni. Ez oly borzasztó szép látványt nyújt, melyért magáért eljöhettek a cseh testvérek Magyarországba.

A halászok minden erejüket összeszedve erőlködtek ugyan, de a további expeditio lehetetlen volt. Akik a hajón benrekedtek, az óriási hullámok közt, életveszélylyel küzdve, visszautaztak Füredre. Akik pedig szerencsésen a partra jutottak. indultak minden rend és fegyelem nélkül fel a gyalog ösvényen. Rendnek nyoma sem volt. De hogy is kívánhattunk ott rendet, ahol rendező nem volt. Pedig ily nagyszabású kirándulásoknál, hol nemcsak a Baiaton-egylet renoméját, de vele a magyar nemzetnek már veleszületett ősidőktől ismert lovagiasságát, jó hírnevét s szives készségét az idegenek előtt igy tönkretenni nem tréfa dolog. A szegény idegenek azt sem tudták, merre, hova induljanak. A merre egy ment, a többi utána, és ha ez letévedt az útról, s mászott kéz- zel-lábbal a meredek sziklákon felfelé, követték társai, másztak azok is kézzel-lábbal felfelé.

Nagyszerű látványt nyújtottak különösen a cseh hölgyek viszontagságai. Szegény hölgyek! magokra hagyatva mászták a sziklákét, néha- néha sóvárogva tekintettek fel, szemükből olvasható volt a segélykérés. Társaik nem segíthettek, magok is veszélyben voltak. Rendező vagy kalauz pedig nem volt, ki járható útra terelhette volna az eltévedteket.

tokát és aláveti magját az országos bizottság too ö o

vábbi s a kiállításra vonatkozó határozatainak. Budapest, 1885. julius hó 10-én.

Gróf Zichy Jenő, Matlekovics,

másodelnök.« elnök.

Hírek.

— A Nemzethez ! Hazaszerte ismeretes dolog, hogy a napokban megalakult Kolozsvárt az Erdély- részi M. Közművelődési Egyesület, a magyar elem fentartása, a nemzeti szellem ébresztése s a magyar állameszme védelme és erősitése czéljából. Nem tagadjuk, hogy első sorban társadalmunkat sújtja a felelősség a nemzettest egy részének számos megyénkbeu történt elporlódásaért; hogy régi idők óta megrögzött közönyösségben összedugott kézzel nézte fajunknak, mondhatni, élve-temetke- zését;de másfelől arról is meg vagyunk győződve, hogy a letűnt nemzedékek eme régi bűnét mai társadalmunk van hivatva erényeivel, s hősies erőfeszítésével helyre hozni. Mindnyájunké a nemes feladat, váll vetett munkával, kitartó hazafi- sággal megakasztani fajunk pusztulásának végzetessé válható eme folyamatát. A szószék a maga tettrebuzditásával; az iskola a maga tanításával és nevelő hatásával; a községek és megyék értelmisége erélyök legjavával; e haza minden nagyja és kicsinyje vagyoni tehetségéhez mért áldozattal lásson munkához, hogy megmentsük és megtartsuk fajunknak birtokban, népben és nyelvben, a mi megmenthető és megtartható. Elvégre észrevettük, hogy immár ütött a cselekvés és a kitartó hazafiság órája, s egyesületünk f. hó 12-én e hazarész vidékeinek nagyszámn képviselői közreműködésével ép n a végre alakult, hogy az önvédelem nemes és a közművelődés eszközeivel folytatandó nagy munkáját tervszerűen megkezdje, s Isten segítségével és az egész haza támogatásával diadalra segítse, mert társadalmunkat hová- tovább mind jobban áthatja az a nézett, melyet Kossuth Lajos nagy hazánkfia, egyesületünkhöz intézett szózatában igy fejezet ki: „minden talpalatnyi térrel, meiyet itt a magyarság elveszít, hazánk ezeréves állami jellegének biztonsága csorbul.“ Abban a reményben bocsátjuk ki e felhívásunkat, s a hozzá csatolt tagsági gyűjtő ivet, hogy a szinten mellékelt egyesületi naplóban foglalt beszédekből tájékozódást szerezvén az egyesület szükségességéről, minden község, testület s általában e íxaza minden fia és leánya, tehetsége szerint jó szívvel járul az együttes cselekvéshez, s nem engedi, hogy erdélyi hazarészünk „Magyar- ország jobb keze“ magára hagyottságában megbénuljon. Kolozsvárt az Erdélyrészi M. Közművelődési Egyesület Ideiglenes Választmányának 1885 április hó 10-én tartott üléséből. Sándor József, titkár. Dr. Haller Károly, elnök. (A gyűjtő iv a szerkesztőségnél van.)

— A drágabártfalvi uradalmi főerdészi hivatalra nem akadt sokszoros buzgalmu kerítés után sem pályázó, úgy halljuk, hogy az erdészeti titkárra lett bízva e hivatal kezelése. Úgy látszik, hogy rothad már valami Dániában.

— A felvidék szebb és kiválóbb pontjainak felvételére Demjanovich Theodor az uradalom ál- által kiküldetett. Örvendünk, ha vidékünk, ismertetésére az uradalom által lépések tétetnek ; különben is a nagy világtól elzárt e vidéket igy leIgy nagy kínok és fáradalmak után jutottak fel a sziklapartra. De mivel nem tudták, hogy voltaképen mi itt a nevezetesség, mit megnézni érdemes volna? A visszhang pedig ily szeles időben nem beszél, megindultak a zárda felé.

Betnentek a zárda templomába, mely templom alatt levő katakomba rejti I. Endre király drága porait. Innen a zárdába vonult a sereg, hol a zárt ajtók előtt elhaladva, a folyosót egészen megtolták. Végre ráakadtak a prior lakára, ki a cseh testvéreket rövid, udvarias és hazafias beszéddel üdvözölve, kalauzolását felajánlá, s a zárda nevezetességeit, köztük a plébános urat diszesen felbutorozott szobájával együtt bemutatta.

Mig a prior kalauzolással volt elfoglalva, szobája ajtaja nyitva maradt. A később érkezett csehek látva a nyitott ajtót, gondolák, hogy ott is valami nézni való lehet. Bementek. A szobában levő terített asztalt tiszteletükre rendelt agapé- nek vélve, ozsonnánkon cseh testvériesen megosztoztak.

Érdekes volt nézni a kifelé jövőket, mig az ozsonnából tartott,. Ki egy sültet, ki tésztát vagy gyümölcsöt tartott kezében. Mások pedig szájokat törülték a jó bortól.

Mi pedig a cseh testvéri érzelemtől mélyen áthatva, szinte szájunkat törültük a csehül járt ozsonnától.

* De nem függélyes magasságot véve. Szeik.