Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-07-09 / 28. szám

Kossuthhal szólok midőn azt mondom : hogy az ipar pártolásának buzgó óhajtása egy oly imádság, mely egy nemzetnek ajkáról száll fel, százereknek re- ménytekintete e térre fordul, s nincs szív édes hazánknak egy kis zugában sem, melyben a részvétnek egy erecskéje örömmel ne dobogna a magyar ipar emeléséért.

Lelkesedjünk, de a lelkesedés nemes tüzét a komoly cselekvés váltsa fel. pártfogoljuk a magyar ipart, mert pártolásunk nélkül virágzóvá soha sem lesz, s a magyar ipar pártolásánál ajánljuk a költő ama mondását : »Minden ember legyen ember és magyar!«

Sajátpénz.

Mikor e szót leírjuk, mindég olyan furcsa érzés és gondolat jár át bennünket: Visszaidézi elénk azt a régi feudális közép kort, melyben minden hét szilvapás ember egy-egy kis királyságnak hatalmas kinyomatát akarta láttatni, kik földi és mennyei kiváltságosokként szerepeltették magokat.

Egy darab vasútépítés irányoztatilc elő Be- regvármegyében. Van vállalkozó elég. Mikor hozzá kell jutni lelicitál, csakhogy markába keríthesse. Még jó akaró támogatókat is keres, mint a választásoknál szokás, hogy mások felett előnyös helyzetbe jusson, s mikor valamelyik célját érte, a munka folyamatában mindjárt elkezdődik a panasz s módokat keres, hogy a veszteségért magát kárpótolja.

Ügyesebb fogást alig gondolhatott volna bárki is, mint a saját pénz használata, melyet a munkások Jancsi pénznek neveztek el. Nem tudjuk, mi alapon. De azt tapasztaltuk, hogy mikor egy-egy volt munkás a nevet kiejti, szeme szikrákat hány, őrlikai tágulnak, s aztán a harag erős kinyomata foglal helyet. Innet-tova egy éve, hogy Beregvármegyében a visszás állapotokj megtttret- nek. Többször felszólaltunk e miatt, de úgy látszik, hogy az orvoslásra hivatott vezér egyéniségek is a vállalkozó szarvas okoskodását fogadták el s megelégeltek egy-egy naiv kijelentéssel a közönség látszólagos megnyugtatására. Valóban mosolyra inditott bennünket a szolyvai járás szol- gabirájának azon kijelentése, hogy ő még vasutat nem épített, tehát nem tudja, mi ott a szokás. Pedig ám tudhatná, hogy a szoksoká ideje lejárt, törvényes állapotok állhatnak meg csak, melyeknek a közigazgatási hatóság egyik fő őre. Rendezett államban, rendezett viszonyok közt saját pénzt senki nem használhat. Nyugtatványt, kötelezvényt igen, ha mindakét fél elfogadja, de hogy valaki 8-tiz mérföldnyi vonalon hozzon forgalomba a munkások ezrei, meg ezrei, között tetszése

kárpátalji és a Kárpátokban lakó orosz nép primitiv, de sok tekintetheti igen gyakorlati házi ipar és gazdasági eszközei szemlélhetek, ilyenek egy teljesen kezdetleges eszterga-pad, melyet az orosz paraszt céljaira saját eszejárása szerint készít, közönséges hegyi faszekér alkotó részei, tiloló, inotoláló, vajkészitő, köpiilő, a kenyérsütésnél alkalmazott lapát, faszénigazitó, nyereg, sómalom, havasi kürt és három húros brúgó, — A falakra tekintve a hársfalvi és szinyáki fürdők gyönyörű kivitelű rajzait pillanthatjuk meg, melyeket ha nem csalódom, D e mj a u o v i c s Theodoz ügyes keze készített. — Kár, hogy az a fiatal ember tanulmányainak közeli befejezése előtt hagyta itt a festő-, illetőleg rajz-akadémiát. De hát igen sok esetben ilyenek a beregi úgynevezett „orosz“ fiuk. Midőn sok küzdés és nyomor után — mert többnyire szegényül kerülnek a fővárosba — már-már választott pályájuk befejezéséhez közelegnek, ott hagyják azt, sárba dobják jövőjüket, hogy aztán nem tudom mi legyen belőlük. Kalapot emelek a kényszerítő okok előtt, de ha már valaki rászánta magát a küzdésre, törjön célja után körömszakadtáig. Magyar emberhez illő dolog ez. s a munka után okvetlenül jutalomnak kell bekövetkeznie. A törékeny jégtábla, melyre ráléptünk, vészthozó lehet, de bátorsággal mégis a túlsó partra evezhetünk vele, illetőleg rajta.

Pardon! Bölcselkedésen kapom magam, midőn a kiállítást kellene szemlélnem. Tehát a főteremben vagyunk, melynek közepén kényelmes körottomán pihenő helyül kínálkozik. Mi azonban

szerénti pénzt, s ezt joga legyen a megyei közigazgatási közegeknek rendszeresíteni, illetőleg helybenhagyni és úgy hazai mint külföldi munkásokat nnnak< elfogadására kényszeritini, mondjuk —, ezeknek elhivésére a mi fejünk nem elég vastag.

Kimutattuk előbbi cikkeinkben, hogy az Alispán úr intézkedései is mily helytelenek, gyermekesek, s a helyzetnek meg nem felelők voltak. Elértünk eddig annyit, hogy a 12 %-os levonás junius bő 10-ike körül fi %-os levonásra szállíttatott le a saját pénz használatával.

Mi sem építettünk vasutat, de nincs szükség reá, hogy e magas tudományt mégis felfoghassuk. Külömben itt volt a munkács-bátyui vasútépítés, láttuk és emlékszünk még reá, hogy mi történt ott. Csakhogy azt magyar emberek építették !

Nem bocsátkozunk annak fejtegetésébe, hogy állami szempontból helyes-é az itt követett és folyamatban levő eljárás, vagy nem, de társadalmi, vidéki szempontból igen, mert e vidék népét öli meg és szivattyúzza ki legjobban. Nemcsak a munkás népet, de a kereskedő osztályt is végtelenül sújtja.

Saját pénzt ad ki a vállalat, melyen a munkás sehol nem vásárolhat semmi nemii élelmi cikket, csak a vállala karajaiban, hol minden rosszat elárulnak a szegény munkásnak jó drágán, mint a magyar ember mondja „mintha sáfrányt árulnának.“ Az Alispán úr fényes végig útazása a vállalat főegyéniségeinek társaságában, szives ellátásában, engedjen meg, nekünk úgy tűnt fel, mint az ötvenes évek boldog riadója, mikor a Bach huszárok 4—5 mérföldnyi távolból is berendelték a községek elöljáróit a fejedelmi hoch el- kiáltására. Es úgy találták, hogy itt minden nyugodt és elégedett, sőt boldog volt. Nézze csak meg Nagy Lajos és^ Mátyás királyként incogni- tóban, hallgassa ki a munkás népet itt is-ott is csak úgy véletlenül, ele ne kérdezzen tőle, mert akkor kétség támad benne, s még jó barátjától is fél más képet fog ott találni s másképen fog róla gondolkozni és végre másképen fog intézkedni is.

Kereskedőinket tönkre teszi e vidéken, mert a saját pénz nem jöhetvén forgalomba, semmit nem értékesíthetnek a vasút menetén. Pedig, ha súlyát érezzük annak az építkezésnek, kell, hogy valami vissza is térüljön érte.

Nem áll az, amit a vasút orvosi úr általában állít, hogy ott ilyen, meg olyan jó ellátás van, a kórházakban milyen búza kenyérrel tartják a betegeket s nem mennek koldulnii a vidéki lakosokhoz. Lehet, hogy az orvos úr jelenlétében történik valami, de az is tény, hogy 8 —10 mérföldnyi hosszú vonalon sok történhetik tudatán kivül is. Külömben az orvos úrnak, mint jól fizetett vállati hivatalnoknak kötelessége annak érdekeit védeni, vagy ott kellene hagyni a szolgálatát.

a baloldali teremből kilépve, jobbról mindjárt a fal mellett Hrabonicán működő hamuzsir-gyár mintájának tanulmányozásába merülhetünk. E gyár mellett egy másik minta szarvas-etetőt ábrázol, mely arra való, hogy a magas hegységekben szigorú télen át hidegtől és éhségtől remegő szarvasok eleséget találjanak s tavaszig áttengessék életüket. Amily humánus, oly praktikus eljárás ez az uradalom részéről, mely dicséretre alig szorul. — Nem kevésbé érdekesek azok a fausztató minták, melyeknek az uradalom Osszá- nál veszi hasznát; továbbá a jegenyefák gúlába rakott keresztmetszetei. De e főteremben legimpozánsabb hatást gyakorolnak a szemlélőre az uradalomban előforduló állatvilág rendkívül ügyesen kitömött példányai. A fő figyelmet ama két medve kelti magára, melyek közül az egyiket Rezső trónörökös, a másikat- maga Schön- born gróf lőtte. Láthatók itt ezenkívül medve, szarvas és farkasbőrök, kitömött hiuz, vadmacska, borz, menyét, kánya, vadrueza, róka, baglyok és mindenféle nagyságú, több Ízben kitüntetésre érdemesített agancsok. — Magasan a falon a látogató a jelenleg fegyintézetül szolgáló munkácsi várat. Schőnborn gróf vadászlakát Vócsiban és a vereczkei hegy szorost láthatja. Gyönyörködnek is percekig sokan e szép tájképeken, hátha még a természetben látnák!

A látottak után a kereveten kissé megpihenve, a jobboldali terembe léphetünk, melyben a bejárattól jobbra azonnal egy furcsa minta vonja magára figyelmünket. Ez a Zsdenyova mellett felállított cipészkérget vágó malom, mely elég

Legújabban, hogy a % leszállításával esedékessé vált veszteséget kárpótolhassák, azoi- tervet léptették életbe, hogy a fő vállalat, egy élelmezési központot állít fel és a barakkosoknak csak onnan lesz szabad vásárolni, másunnét senkinek. Természetesen olyan árért, a milyet ők akarnak szabni. Hogy a barakkosok mit csinálnak vele, az az ő dolguk. Csak van annyi eszök, hogy nem halnak meg éhen. Hiszen a munkásoknak enni kell, azok pedig másutt nem vásárolhatnak, tehát itt a II András korabeli állapotokat létesítik. És mindezeknek a saját pénz használatának engedélyezése az oka.

Hát az mivel egyeztethető össze, hogy a munkásoknak havonként 8 napi fizetésüket visszatartják ? Ki éheztetik, el csenyevészitik, kiszolgáltatják a farizeusoknak, s hogy el ne jnehess^nek, mint a hal a hálóból, havi munkájokból nyolc napjok letartatik. Szives kérésünk az Alispán úrhoz, vegye figyelembe ez állapotokat. a változtassa meg, mert tőle függ. A jogtalanul levont percenteket pedig a már általunk többször kijelölt célra szíveskedjék be utalványozni.

Beküldeiett. Mit művel a magyarellenessé- géről ismeretes, kitűnő gazdának tartott uradalmi igazgató, ne\ét emliteni sem kell. Hiszen ismeri őt jó hazafiságáról minden bereginegyei intelligens ember, hogy ő tekiutetessége, ki az uradalomnál szolgálatban levő magyar tisztviselőket minden igaz ok nélkül, csak azért, mert a magyar fajt gyűlöli, kimustrálja, elannyira, hogy alig van már az uradalomban magyar tisztviselő. És azok is, kik vannak, inkább csak kényszerűségből töretnek meg, mert egyelőre másokkal nem pótolhatók, és mert még szembe,szökőbb lenne a sistema.

Fenteinlitettekkel ugyan nem újságolok, mert hiszen tudják ezt e vidéken mindenütt, de hát tudná az egész magyarság, milyen ellenség rágódik testén itt-ott, és igyekeznék együttesen oda hatni, hogy ilyen irányú intentióknak egyszer s mindenkorra gát vettessék, mert az egyenlő a hazaárulással. — De térjünk a krédóban lévő igazgató úrnak üdvös nemzetgazdászati intézményeire is, mint egyeduraló, ki ugyan páratlan gazdának tartatik, mindent a legnagyobb megfontolással teszen, csalhatatlan, éles körültekintő és kiszámitó, mindent a legjobban tudó, semmi ellenvetést nem tűrő, tanácsot nem fogadó voltánál fogva spártai szigorral rendelkezik. És hogy mennyire üdvösek rendeletéi, azt illusztrálni és megbírálni annyiban veszek bátorságot és érzem magamat hivatva, amennyiben ferde intézkedései által a megyei közvagyont veszélyezteti, és én vagyok talán az első, ki azt észlelve, kötelességemnek tartom köztudomásra hozni, hogy a domboki uradalmi majorságban kitört múlt hetekben a szarvasmarha állomány között a „lépfene“ (Milzbrand). Miután ottan 5—fi darab elhullott,

jó jövedelmet hajt az uradalomnak. A minta mellett szemlélhetők a malomból kikerült termékek is szép, fokozatos sorrendben. Ugyané helyen látható az uradalomban égetett szén, továbbá a Frigyesfalván vágott, jelenleg bérlő által kizsákmányolt fournirok. A fal mellett tovább haladva különféle nyers és szárított fakeresztmetszetek, tutajminták, calcinált, nyers és erdei hamu, erdei magvak, cellulose a munkácsi uradalmi fényűből, különféle gazdasági maggyüjtemények ízléses üvegekben, lentermés, savanyított zöld takarmányok, az uradalomban termelt szőlők szárított levelei uradalmi kerek sajt, teknők juhar és kőris-fából, alagcsövek agyagból, a frigyesfalvi vizi malomból kikerült lisztnemek és érdekes szőlőmaggyüj- temény szemlélhetők tneg sorban.

A juhtenyésztésre vonatkozó gyapjú-mutatványok külön szekrényekben vannak s fokozatosan tüntetik föl az uradalom e nemű termelését. Beregmegyében a juhtenyésztés már régi időtől fogva tudvalevőleg nagyon el van terjedve, bár erre a helyi viszonyok épen nem kedvezők. A rónán és dombvidéken a stagnáló vizek és sásos minőségű füvet termő mezők káros befolyást gyakorolnak a juhtenyésztésre, a hegyek közt pedig hasonló talajviszonyok, a túlságos sok csapadék zord és hideg viharokkal egyetemben annak igazi felvirágzását nehezítik meg. Ez általános bajokkal küzd az uradalom is, mindazonáltal kiállított juhaival és gyapjújával semmi tekintetben sem vall szégyent. Különben beszéljenek a számok. Ez uradalomnak van jelenleg tiszta tenyész merino juha 576 drb, southdown merino juha 535, tiszta