Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-12-24 / 52. szám

önkéntes adakozásból számosabb culturális intéz­ményt létesíthetne, avagy e nagy érdeket rend­kívüli anyagi erővel előmozdíthatná. De Bereg- megye hazafias közönsége, melylyel a magyar cul- turát ily viszonyok között is hathatósan előmoz­díthatja, lendíthet a dolgon az élénk érdeklődés és a közművelődési intézmények meleg támogatása által. Oly szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nagyin, vallás- és közoktatásügyi kormány Beregmegye népoktatásügyére immár évi 60.000 forint állam­segélyt fordít. Az arra hivatott közegeken kívül még a társadalomnak is kiváló kötelessége ezen nagymérvű államsegélyt gyümölcsözővé tenni. így a közművelődési egyesület — szerény nézetem szerint — kitűnően betöltendi feladatát, ha tagjai az állam által felállított kisdedovókat gondozá­sukba veszik, az ezek felvirágozását akadályozó közönyt eloszlatják s a nyomort enyhítendik. A nagy számban felállított állami népoktatási tan­intézetek csak úgy fejlődhetnek, ha azok helyi felügyeletét buzgó gondnokságok gyakorolják, — melynek tagjai lehetőleg igyekezeudenek leküz­deni az iskoláztatás számos akadályait, buzdítólag hatnak úgy a tanító, mint a tanítványokra a ma­gyar hazafias nevelés biztosításában. Ha ekként az ezrekre menő ruthén és német fiatalság az állami iskolákból a magyar nyelvet elsajátítva s a haza­fias érzületben megerősítve kikerül az életbe, mily megbecsülhetetlen szolgálatot tenne a társadalom, tehát a közművelődési egyesület, ha e fiatalságot ellátná jó irányú, magyar olvasmányokkal, tőle telhetőleg gyámolítaná, segélyezné az ifjú nemze­déket, s nein engedné a nagy áldozattal és fáradt­sággal elért iskoláztatási sikert elmosódni! Tehát csak a művelt hazafias társadalom érdeklődésére van szükség s csekély anyagi erővel is nagy ered­ményt vívhatunk ki! Egyesületünk életéből felemlítem még, hogy a központi igazgató - választmány a lefolyt évben négy ülést tartott, melyekben folyó ügyek nyertek elintézést. A magyar iskolaegyesület által — az orsz. közművelődési egyesületek congressusa ügyében Budapestre összehívott értekezleten egyesületünket Jobszty Gyula alispán ur volt szives képviselni Végre egyesületünk anyagi viszonyairól tisz­telettel jelentem, hogy van egyesületünknek 20 alapító, 229 rendes és 64 pártoló tagja. A lefolyt évben becses adománynyal járultak : Jobszty Gyula alispán ur a megyei volt rendőrség nyugdíjalap­jából 16 frt 56 kr., ugyanattól bírságpénz czimen 5 frt, — Buzáth Károly szolgabiró ur bírságpénzt küldött 2 frtot, — a hársfaival fürdővendégek által tartott tánczmulatság jövedelme 20 frt 5 kr., dr. Umlauff Győző ur 10 frt, Héder János tör­vényszéki biró ur 10 frt, Mau -zkopf Mózes ur 5 frt adományt küldött, Főispán ur Öméltóságá­nál tartott ebéden begyült 18 frt 52 kr. — Fo­gadják a t. adakozók egyesületünk köszönetét! Kiváló tisztelettel Beregszász, 1885. évi deczember hó 5-én. Halász Ferenc, kir. tanfelügyelő, az egyesület igazgatója. Nyilatkozat. Folytatás. En Berzsenyi szolgabiró urat okos embernek tartom, kinek józan logikája van. Logice helye­sen gondolkozott tehát, midőn azt hitte, hogy a sokszor s méltatlanul meghurcolt sógorom érde­kében már egyszer a nyilvánosságot is igénybe veszem. De engedje meg a tisztelt szolgabiró ur, ha minden tiszteletem dacára, melylyel irányában viseltetem, csodálkozásomat fejezem ki a felett, hogy a cikk Írójának azért is engem gondol, mert én ezt vagy azt kértem a főispán ur ő méltóságától sógorom érdekében. Nem tudom be- regmegyei-e a szolgabiró ur. De én mint Bereg­megye fia büszke vagyok arra, hogy szülőmegyém főispáni székében ez idő szerint hazánk egyik leg- lovagiasabb, legnemesebb s legigazságosabb fiatal mágnása űl. S ép azért nagy bátorságnak tartom a szolgabiró ur részéről, hogy holmi levél közlés stb. által oly dolgokat imputál ő méltóságának, miknek még halvány árnyékát sem szabad épen ő méltóságáról feltenni senki ember fiának. En­gedje meg tehát a tisztelt szolgabiró ur, hogy a cikk Írója utáni tapogatódzásának ezen támpontja ellen mint ő méltóságának egyik legnagyobb s legőszintébb tisztelője, tiltakoztam. Guthy sógorom nyugalma érdekében vettem különben kezembe tollat, s kijelentem, hogy e lapok nov. 12-iki számában megjelent felvidéki levelet sem nem irtain, sem nem sugalmaztam, sem róla egyáltalában mi tudomásom sem volt Elvárom Berzsenyi szolgabiró ur lovugiasságától, hogy e kijelentésemet szives lesz tudomásul venni. Remélem, hogy az az idő nem is fog bekövet­kezni. a mikor mint ellenfél ellen volnék kény­telen a tollat használni. M.-Sziget, 1885. évi nov. 28-án. G e r e v i c h Emil. igazgató-tanár. Nyílt tér.*) Egy községi aljegyző viselt dolgai. E hó 21-én este a beszkédrő! lefelé jövet, misr lovat váltottak, beszálltunk Voiócon a Got- teaman féle vendég őbe. 12 óra körül lehetett, midőn a volóci aljegyző kapatosán beállított má- sodtnagával ugyan oda. Az utasok közül egy fiityörészni kezdett, mire az aljegyző azt mondja, fütyüljön nobelül. Erre széket ragadt s másik ke­zével ütlegeléshez fogott foglalóul. Hogy nagyobb baj nem lett, oka az, hogy a bentlevők a hencegő aljegyzőt, Boros György urat, kilökték a korcs­mából. Külömben feljelentetett, de a nyilvánosság­nak is átadjuk. Keit Munkácson, 1885. dec. 23. Szóbél Márkus. H i r e k. A helybeli korcsolyázó egyesület f. hí) 20-án tartott, közgyűlésén egyhangúlag megválasztattak : Elnöknek Spilenberg' Oskár, alelnöknek Koós Andor, titkárnak Gáthy Dezső, pénztárnoknak Molnár József, ellenőrnek Weinstabl József, ügy­véd Várady Gyula, orvos Dr. Rosner A., jégpálya­felügyelő Miksa István; — választmányi tagokul: Dr. Szeder Vilmos, Triff György, Kabáczy István, Murin Pál, Dr. Rosner Arnold, Bürget József Tisztelettel fel t éretnek az egyleti tag urak az 1885/6. évi tagdíjak befizetésére, nemkülönben mindazok kik az egyletbe újonnan belépni óhaj­tanak eziránt alulírott titkárnál jelentkezni szíves­kedjenek. — Tagsági díjak: Alapító 10 frt. — Rendes évenként 2 frt és Pártoló évenként 1 frt Munkács, 1885. dec. 21. Gáthy Dezső, e. titkár. Jpllp’“"' Lapunk e számával ez évfolyamot be­végezzük. Nagyon sokan vannak még, kik előfizetési díjaikkal hátralékban vannak s kik többszöri fel - hivatásunkra se tettek eleget kötelezettségüknek. Utoljára hívjuk fel e helyen, hogy e köte­lezettségüknek újévig tegyenek eleget, nehogy kénytelenittessünk a törvény segélyét igénybe venni. — — A kiad«). — Újévi grátulátiók megváltása. Dr. Nuszer L. 2 frt, Dr. Slésinger ív. 2 frt. Molnár Dániel 2 frt, Sárkány G. 1 frt, Kasics E. 1 frt, Kozma L. 1 írttal újévi gratulátiókat megváltották. Hymen. Weis Sámuel beregszászi kereskedő eljegyezte e hó 22-én Weis Mózes munkácsi szesz­gyáros kedves leányát, Weis Johanna kisasszonyt. Az ég áldása Jegyen rajtoki — — — Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a Franklin-Társuiat kiadásában megjelenő hirlapok előfizetési föihivá át. Ez utóbbiak között a leg­régibb az immár 33-ik évfolyamát élő „ Vasárnapi Újság“, mely nagy képes hetilapnak, az olvasó közönség e kipróbált házi barátjának, jövőre leg­jobb ajánlása, képeinek évről-évre szaporodó száma es szebb kivitele mellett, kiv áló irodalmi erők által kiállított, folyvást növekedő változatos tartalma, mely teljesen fölöslegessé teszi a magyar közön­ségnek hasonló külföldi lapok járatását; mig társ­lapja a „Politikai Újdonságoka politikai heti események gondos és hti összeállítását adja és képes gazdasági melléklappal van bővítve. — A „Képes Néplap“ a legolcsóbb hetilap, a kevésbbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanul-ágos és mulat­tató tartalommal, s a politikát t. rgyaló rendes rovattal; ezek kiegészítője a „ Világkrónika“ cimü képes melléklap, mely eddigi rovatai mellett újévtől kezdve nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni és a mely hetiközlönynek ép úgy, mint a „Képes Néplapénak ára félévre c ak 1 frt. Ugyanez iv tartalmazza a „ Jogtudományi Közlöny“ szak­lapnak előfizetési fölhívását, továbbá a Franklin- Társuiat könyvkiadványainak jegyzékét. Szab. Munkács városákan az 1886-ik évben tartandó vásárokról: 1. Vizkereszti országos vásár január 4—5, 2. Józsefnapi orsz. v. márc. 15 — 16, 3. Juh és barom orsz. v. márc. 29, 4. Szent Györgyi orsz. v. április 12—13, 5. Juh és barom v. május 10, 6. Püu ösdi orsz. v. junius 7 — 8, 7. Jánosnapi orsz. v. junius 21— 22, 8. N. Boldogasszony v. aug. 23—24, 9. Juh és ba­rom v. szept. 13, 10. Juh és barom v. okt. 4. 11. Mártounapi orsz. v. nov. 8—9' Minden hétnek „hétfő“ napján, ha ünnep nincs „barom vásárai“ összekötött rendes heti vásár tartatik. Kenyér irigységből gyorskocsi közlekedés meg­szűnése. Kettő volt, egy sincs. Az egyik kocsi- tulajdonos, hagy megrontsa a másikat, egy cm beret felbiztatott a másik 150 frtos váltójának megvételére, melynek alapján a lovakat lefoglal­tatta Munkácson, ez pedig jelentést tett Bereg­szászban, hogy F. lovai takony kórosok; a lovakat megvizsgálták és egyet azonnal lebunkóztattak, a többit egy havi zár alá vették. Szerszámot s egyéb kocsirészeket elégették. Most e két kocsi felcse­rélve ló nélkül Munkácson és Beregszászban áll. *J E rovatban köztöttekért a szerk. nem vállal felelőséget. / Érvényesült a közmondás „Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a tiedet“. Irodalom. írók karácsonya. Immár nemcsak a szeretet, de egyszersmind az irodalom ünnepe is a karácsony. A főváros fényes kirakataiban ott zöldéi a karácsonyfa, ra- gyogó ,,kriszkindli“kkel teli, de a könyves boltok előtt is sűrű népcsoportok csodálják az irodalom ezidei karácsonyi termékeit. Talán még nem volt a magyar nemzetnek olyan karácsonya, mely ily gazdag és tartalmas irodalmi ajándékokkal kedveskedett volna, mint a mai Az irók legváltozatosabb csoportja egymás­tól elütő irányú termekékkel szolgál. A tudo­mányos és a népszerű, aztán a szépirodalom egy­formán jól vannak képviselve. Azaz, hogy egy­formán volnának, ha a magyar irók fejedelme nem állana elő szokott karácsonyi ajándékával. Jókai — mint tavaly „A lőcsei fehér asszony- nyuD — most is egy öt kötete? regénynyel aján­dékozta meg a nemzetet. „A kis királyok-' — ez a oirne legújabb regényének. Tárgya oimében van s eme tárgyban van ama kiváló érdekesség, mely Jókai ezt az új regényét a „Magyar Nábob'1 s ,.Kárpáthy Zol­tán“ utódjává teszi. — A forradalmat közvetlenül megelőző években játszik a regény cselekménye, mely változatossága és fantáziájának ereje, általá­ban szerelmi részleteinek bűbája által még régibb regényeit is felülmúlja. Azonban a legmegrag*- dóbbak Jókai ez új regényében a nő alakok. S ezek között a hősnő — a „vadmacska“. Egy magyar születésű bécsi szalondáma vadócz leánya, ki elhagyott vadon szigeten nevekedik. Ereiben egy cocette s egy Margit vére egyesül. Őszinte és hazug. Csupa ellentét — és demonilag szép. . . . Jókai után a nemzet legkedvesebb elbeszélője Mikszáth Kálmán, kinek új kötete most je­lent meg. „Urak és parasztok“ ez a címe a szép kiállítású kötetuek. mely elbeszéléseket s karco­latokat tartalmaz a kitűnő elbeszélő és a páratlan karcolat írótól. — E kötetben vannak ama pom­pás „fényképek“ is, melyeket a külföldi irodalom is sietett álültetni. Mikszáth után a modern magyar költők kö­zül Kiss József az, ki iránt a külföld leg­jobban érdeklődik. Össze? költeményeinek fordí­tása közelebb jelenik meg Lipcsében. Neugebauer László fordította ugyan németre , de mégis csak eredetiben élvezhetők ezek igazán. Hogy milyen élvezetesek, igazolja az a körülmény is, hogy ím negyedik kiadásuk jeleut meg karácsonyra. Az új kiadás tartalmát nem szükség többé dicsérnünk, de a gyönyörű kiállítást nem lehet említés nélkül hagynunk. Különösen kiállítása által tűnik fel a kará­csonyi könyvkirakatokban egy érdekes nagy dísz- kötésű könyv. Robida „A huszadik század regé­nye“ e színes képekkel gazdagon illusztrált nagy regény cime. Hatvanöt évvel visz bennünket előbbre ez a regény, s többek között lerajzolja az 1950-ik évi Párist. Hogy mit cselekesznek ott hatvanöt év múlva, Írásban és képben adja elő a gall szellemű regényíró, ki az illusztrációkat maga készítette regényéhez, s aki mint rajzoló is előkelő helyet foglal el. Nem kiváló kiállítású, de érdekes tartalmú az a két kötetes regény is, mely csak most ke­rült ki a sajtó alól s már is nagy érdeklődést keltett. B r ó d y Sándor „Don Quixote kisasszony“ cimü regényét értjük, melyen még meglátszik szerzőjének fiatalsága. Ez az erénye és ez a bűne — A regény a magyar Írói világban ját­szik, kár hogy nagyon realisztikusan és setétre festi az állapotokat, mig a szerelmi jeleneteket j nagyon is kiszínezi. E tekintetben nagyon is I követi mesterét Zolát, kinek új regénye „Ger­minal“ magyar fordításban szintén látható a ki­rakatokban. — De tanácsosabb erről nem be­szélni. — Amint hogy sok, sok érdekes könyvet említés nélkül kell most hagynunk — maradjon újévre is. Kétezer magyar népdal zongorára alkalmazva A „Magyar Dalalbum“ cimü egyetemes magyar népdal-gyűjtemény eddig megjelent öt kötete ezer magyar népdalt foglal magában. Ezen első ezer dal is a n. é. közönséghez intézett többszörös fel­szólításunkra küldetett be az ország különböző vidékéről s reméljük, miszerint jelenlegi kérelmünk közzététele után, a második ezer dal is rövid idő alatt egybegyül. Felkérünk tehát mindenkit e hazá­ban, hogy aki csak ismer egy vagy több oly magyar népdalt, amelyek a „D a 1 á 1 b u m“-ban még nem jelentek meg, szíveskedjék azokat egyhangra le- hangjegyezni s azok teljes szövegét is leírva, alul­írott szerkesztőséghez beküldeni és mi a dallamokat zongorára alkalmazva a „M a gy a r D a 1 a 1 b u m“- ban, a szöveget pedig a külön megjelenő szöveg­könyvben, a „Magyar Daltár“-ban fogjuk közölni. Meg vagyunk győződve, hogy Magyarország min­den lelkes fia és leánya készséges örömmel telje-

Next

/
Thumbnails
Contents