Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

ke gyelmességéből, elünkben állított gubernátor urunk ő nagysága igaz hazafiúságában és törvényi nkhez, lelki, testi szabadságunkhoz eddig is tapasztaltatott buzgó indulati bau nem kételkedünk; mind azon által az egész keresztyén világ rendtartásihoz alkalmaztatott, s eddig is közöttünk gyakoroltatott szép példa szerént, az ö nagysága méltóságos hivatalját repraesentáló punktumokot, melyekre ő nagysága az egész ország hallatára meg is esküdt, tetszett verbo tenus ide inserálnunk, melyek ekképpen következnek. Conditiones d o m i n i gubernátor is. Noha mostani urunknak jó lelki esméretiben s keresztyénségében semmit sem kételkedünk, mindazonáltal a jövendőben következhető gubernátoroktól tartván, tesszük fel az ide alább megirt conditiokat. 1. Hogy római császár kegyelmes urunk s koronás királyunk ő felsége kegyelmes diplomájának 11-ik punctumának tartása szerént usurpálja ő nagysága a gubernatorságnak tisztit és az ő felsége hűségétől se maga ő nagysága el nem szakad, sem a statusokat elszakasztani nem igyekezik. 2. Hogy az uniót minden czikkelyiben megtartja, és mindeneket személy válogatás nélkül, az négy recepta religion valók közül azoknak szabados exercitiumába ő nagysága megtart és másokkal is megtartat; sőt egyik religion lévő ekklésiákra is hatalmason nem küld és el nem foglaltatja; religiójának respectusáért senkit is hazatiai közül meg nem vét. 3. Hogy urakat, nemeseket, kerített és mezővárosokat, vármegyéket, székelységet, szászságot, régi és minden legitime emanáltatott privilégiumokban, donatiójokban, annuentiájokban, inscriptiojokban, megtart; és kinek kinek illendő becsületét megadja; sőt ez országban való alá s feljárásában a szegénységet semmi onussal nem terheli, a diplomának 18-ik punctuma szerént sem másoknak terhelni nem engedi. 4. Az országnak közönséges és egyenlő akaratból való végzésit s articulussit maga is megtartja s másokkal is megtartatja, szegénynek, boldognak személyválogatás nélkül igaz törvényt szolgáltat, a sententiáknak executióját nem impediálja, sőt senkinek causájában magát nem elegyíti valamely félnek oppressiójára vagy igazságának elfordítására. 5. Hogy soha senkit senkinek vádlására, úri, nemes és egyéb szabadsággal élő rendek közül, törvény előtt nem arestáltat semmi szin és mód alatt, hanem legitima citatione mediante, juris ordine in foro et coram judicibus conipe-