Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - XXI. 1699. szept. 8—okt. 6. Fejérvári országgyűlés

és gyorsan megtörténjék. Annyival kevésbbé, mert. mint gondolni lehet, nemcsak a gubernium, hanem az országgyűlés is akadályokat fog a térítés elé gördíteni, mert itt tulajdon képen Erdély alaptörvényeinek megbontásáról volt szó, a mit a Leopoldi hitlevél biztosított az országnak. Azonban tényleg megtörtént, hogy az oláhok egy része elszakadt az anyaegyháztól, s ezzel előállott az a kérdés, hogy a hol két különböző oláh-felekezet volt. kié legyen a régi templom: az uniáltaké vagy a régi hithez ragaszkodóké? A mi kezdetben helyi-érdekű kérdésnek látszott, valójában országos fontosságú kérdés volt. Végeredményében ez hozta létre az uniált egyházat, mely csakhamar külön érsekséggé nőtte ki magát, daczára a gubernium és országgyűlés minden igyekezetének. Ilyen módon az 1698. április 14-diki rendelet daczára az unió kérdése lassan haladt. Mert a páterek buzgalmát a kormányszék ellenséges magatartása ellensúlyozta, s ha akadtak is, a kik az uniónak aláirtak, s ha az új oláh püspök mindent elkövetett, hogy aláírókat szerezzen, nagyobb eredményt még sem tudtak felmutatni. A katholikus status ilyen körülmények között ismét az udvarhoz fordult, hogy sérelmei orvoslását kérje, s e czélból Mikest Bécsbe küldte azok orvoslását s az unió ügyét megsürgető rendeletet eszközölni ki. A császár leiratot küldött a kormányszékhez, hogy a mult évi április 14-diki rendeletet haladéktalanul hajtassa végre. A gubernium, mint eddig tette, jobbnak látta magát az országgyűléssel fedezni, s e czélból szeptember 8-dikára országgyűlést hirdetett. Az országgyűlés szokott módon • megnyílt. 1. A kormányszék leküldötte a propositiokat, melyben kiemelik, hogy a császár Jósika Imre ügyének elintézését sürgeti. 2. Rendeli, hogy az ország generalisa tisztségére valakit kandidáljanak. 3. Az oláh papok ügyének elintézését sürgeti. 4. Intézkedik a fejérvári vár felépítése felől. 5. Az utolsó három évi adóhátralékok összeírását és behajtását parancsolja. A gyűlés megkezdte és folytatta tárgyalásait, első lévén, mint rendesen, az egyes nemzetek postulatuinai. Midim a vármegyék postulatumairól volt szó, Bethlen Miklós azt