Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - XIV. 1697. márcz. 9—ápril. 13. Kolozsvári országgyűlés
A XIII-dik articulus a szabad kereskedés megtartásáról szól. A XI \ -dik articulus elrendelte, hogy az ország szükségleteire felvett pénzek téríttessenek meg. A csíki és háromszéki passusokon való teherviselés könnyíttessék a pénztárból. (XV. art.) A XV 1-dik articulus elrendelte, hogy a Székelyföldön való birtoka után mindenki, s a kik a portiozás elől elszöktek. azok fizessék portiojukat oda, a honnan elszöktek. A X\ 11-dik articulus a magasinum számára 60,000 köböl búzát és 50,000 köböl zabot rendelt meg. A városokra meghatározott összegben vetették ki. minden portára négy véka zabot számítván. A XVIII-dik articulus kinevezte a biztosokat. A XIX-dik articulus a portio pótlására portánként 60 frtot rendelt. A XX-dik articulus a szőllőmívelés fentartása érdekében, s hogy a bor ára ne csökkenjen, szigorú büntetés terhe alatt eltiltotta a pálinkafőzést. Csak a seprőt szabad kifőzni és árulni, valamint a méhsört is. különben a sörárulás jövőre is tiltva marad. A XXI-dik articulus biztosokat nevezett ki az adóhátralékok behajtására. A XXL 1-dik articulus bizottságot nevezett ki, hogy a sókereskedés szabályoztassék. A XXII 1-dik articulus ünnepszentelésről szólott. Az eddigi ünnepek mellett mások is jelöltettek ki, jelesül minden hónap elseje, melyen korcsmába menni senkinek sem szabad. A XXLV-dik articulus biztosokat nevezett ki a Felsőés Közép-Füle nevű falvak közt fenforgó viszály elintézésére. A XXV-dik articulus a magasinalis szolgák fizetéséről intézkedett. A XXVI-dik articulus eltiltotta a káromkodást. A XX VII-dik articulus zsodomiták üldözéséről és meg bún tetéséről in tézkedett. 5) ') Lásd Törvények és Okiratok li.
