Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

Függelék

III. 1696. júl. 7. .1 kormányszék utasítása Csákinak, a Bécsbe küldött követnek,, az erdélyi országyyülés orvoslása ügyében. I n s t r u c t i o. Pro illustrissimo domino coniite Ladislao Cs-íki regii gubernii Transylvanici ad sacram caesaream regiamque maiestatem deputato. Data Albae Juliae die 6. Julii anno 1696. 1. Isten segedelmével ő kegyelnie megindulván, a felséges udvarba siessen. 2. Káinoki Sámuel urammal és az egész kanczelláriával communicálván ő kegyelme ezen instructiónkat, disponálja elméjeket, hogy édés hazájókhoz való kötelességekről megemlékezvén, nem hogy annak szabadságinak és a gubernium authoritásának -praeiudiciumára, sőt annak előmozdítására igyekezzenek ő kegyelmek, signanter : 3. Declarálja ő kegyelnie, hogy a guberniumnak nem kicsiny kedvetlenségére esett az. a mint azt értette, hogy Káinoki Sámuel uram ő kegyelnie láttatik azon munkálódni, hogy az az aulico Transylvanica cancellaria az erdélyi gubernium és cancelláriával intra nieros tantum aliqualis superticiariae correspondentiae terniinos absque reali observantia et dependentia legyen, az mely minthogy ő felségének sincsen intentiójába, azonban ennek a hazának, mind guberniumának, mind jó rendinek törvényeinek és egy szóval egész megmaradásának nagy praeiudiciumára vagyon; hogy azért ő kegyelme az olyan szándékától és munkájától supersedeáljon, a gubernium szeretettel kéri, inti és kénszeríti ő kegyelmét és a cancellária több membrumit. 4. Declarálja ő kegyelnie a cancelláriának, hogy a mint ő kegyelmeknek in anno 1695. die 21. Mártii az ország és gubernium négy pecsét alatt instructiót adott, noha az az instructió az felséges udvarba conferentiára és soleninis confirmatióra nem ment ugyan, hanem a vice-cancellárius és több aulico Transylvanicae cancellariae membrumi instructiója ő felségétől kiadatott ő kegyelmeknek, mindazonáltal, ha az az ő felsége ő kegyelmeknek kiadott instructiója a főcancellariusnak ugyan ő felségétől adott instructióval és a közelebb említett ország instructiójával józanon és rendesen conferáltatik, nem talál az ember olyan nagy ellenkezést közöttök, hogy az jó praxis ne conciliálhassa. Es a fő- s vicecancelláriusnak ő felségétől adott instructiónak nagy harmóniájából nem egyéb látszik ki, hanem az, hogy mind