Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok
egyikét maga számára mint örökséget elfoglalta még tavaly, s mostan is maga számára őrizteti, ugy hogy még SzentGyörgy napja előtt mikre még mindenütt szabad járni, az Nagyságod sertésit és marháit is onnan behajtotta, más rétet penig, az hol száz szekér széna is megterem néha, az maga marháival és lovaival megétet és mostan is éteti, semmit nem hajtván sem kérésre, sem pedig annak igen káros voltára. Harmadikat az lejtmannak mutatta tavaly, ki is megkaszáltatta, kit az mostani lejtmann is praetendált, de én studio nyomásnak hagytam, s búzának szántatom fel. Az Kún-jószág, az mely kétszáz kaszásokat adott eleitől fogva az udvarházhoz, mindazokat is maga ususára fordította, mely mia elegendő széna nem csináltathatott, sőt még pénzen is kellett szénát venni, mely még a jövő télen károsabban fog megtapasztaltatni, nem levén kaszálni való fű felényire való is, mint másszor. 2. Mind az udvarház mellett, mind penig az vár alatt való gyümölcsös kertet maga számára foglalta, melyeknek is gyümölcsiben igen keveset engedett udvarház szűkségire. 3. Az falukat terheli az szüntelen kiküldött nimetekkel, kik holmire firtatják az szegénységet, mely mia ugy elkeseredtek, hogy készebbek széllel menni, hogy nem mint ilyeneket szenvedni. Legnagyobb alkalmatlanságot cselekesznek az hajdúi, kiket nem régen fogadott. 4. Mind az öt falun bizonyos számú köböl zabot szedetett az ősszel mind ennyi szük gabona idein is, többnyire executióval, melyet még egy commendans is nem cselekedett. 5. Nem elégedvén meg két száldobosi halásszal, kiket az commendansoknak rendeltek, hanem az szai halászokat is elfoglalta, maga számára halásztatja, melyből is valami kevés proventus gyűlhetne. 6. Az strásáját az udvarháznál káros helyen, az pincze előtt tartja, ugy hogy már fel is verik az pinczét az strásán levő nimetek; az mely házban vadnak penig, az előtt azon ház sütő volt és olyan sütő kemenczét rontatott onnan ki, melynek elromlása kárabb volt negyven forintnál, melynek nem létele miatt nagy fogyatkozással vagyon az udvar. 7. Helytelen, s rendeletlen dispositiókkal, haszontalan munkatétellel is terheli az szegénységet; az oeconomiát illető dolgokkal is nem gondol, ugy hogy az mikor szántani hajtatnak az jobbágyok, vagy egyéb udvar körül való dologra, commandáns uram másfelé hajtatja, sőt az eke eleiből is kifogatta az ökröt volt olykor. Mindenképen mint szintén az maga jószágában, ugy disponál, meg is mondta már egynehányszor, hogy nem az udvarbírától, hanem tőle függjenek ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XXI. K. 27