Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

negligensekkel exclusis omnibus iuridicis remidiis, ha peniglen a tisztek tempestive nem hirdetvén meg az adót, rajtok múlván ez a dolog, magoknak tulajdonítsák és azért a szegénység ne szenvedjen. Articulus 3. Az extraordinaria erogatiókról való refusiókról. Az extraordinaria expensák, mivel mind tavaly, mind az idén ex commissariatu az vármegyéknek és székeknek bonificáltattak. maguk az vármegyék quantumából, defalcaltatván in commissariatu, pro administratis acceptáltattak; hogy azért in particularibus mindenek refusiót vehessenek, végeztük az méltóságos gubernium tetszéséből, hogy az főtiszt urak ő kegyelmek hova hamarébb kiki maga vármegyéjében vegye jó rendbe és az damnificatusokat contentáltassák minden pénz, búza és zabbéli supererogatiójokról és az elmúlt gyűlésünkben arról lett végezésünket vétessék praxisban. Az bonificatióra rendelt búzát és zabot penig az, a ki refusióval tartozik, vecturázza házához az ereje felett anticipative megterheltetett szegény embernek, mivel az nemesnek is tartozott volna vecturázni, ha annak administrálták volna is. Articulus 4. Az nemes darab sóról. Az nemes darabok, hogy jobb módjával kiadathassanak, az arról irott articulus és boldog emlékezetű fejedelmektől observáltatott jó rendtartás szerint minden vármegyéknek, székeknek főtisztei adjanak hiteles regestromokot azon vármegyében vagy székben levő űri. fő és nemes rendek számáról, a kiknek t. i. ab antiquo nemes darabok szoktak volt kijárni, az guberniumba és thesaurariatusra, hogy az gubernium és thesaurariatus az szerint informálhassák az felséges udvart és vehesse ratificatióját annak az elmúlt gyűlésen az országnak tött oblátiónak, az méltóságos gubernium tetszése is accedálván, végeztük. Azalatt pedig thessaurarius atyánkfia ő kegyelnie jó igíreti szerint kinek-kinek szükségére illendőképen sót adatni parancsoljon, elvárjuk. Articulus 5. Az tisztek f i s c u s és egyéb minden rendek j ós z ágiba n miképen ad m ittáltassanak. Hogy az vicetisztek az közönséges haszonra való dispositiókban senkitől meg ne akadályoztassanak, sőt az arról