Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - V. 1693. decz. 19—1694. jan. 6. Vásárhelyi országgyűlés

A II-dik articulus az 1694-diki első évnegyedi adót. állapította meg. A III-dik articulus a kapuszámok meghatározását, hogy az előmunkálatokat jobban megkezdhessék, a jövő gyűlésre halasztotta. A IV-dik articulus elrendelte, hogy az adókivetésben a mult évi gyakorlatot tartsák meg. Az V-dik articulus a székelyek adózását szabta meg. A YI-dik articulus a victualék administrálásáról szólott. A VII-dik articulus az elpusztult helyek adóelengedésére vonatkozott. A VlII-dik pont, az Abrudbányán fenforgó viszályok elintézése végett, bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak: Jósika Gábor, Thoroczkay István és Eperjessy Gergely. A IX-dik articulussal a téli portiora 4< >00 forintot vetettek fel. A X., XI., XII., XIII., XIV. articulusok Kolozsvár, Vizakna, Abrudbánya, Fejérvár, Hátszeg és Huny ad városa évi adóját szabták meg, tekintettel lévén a kolozsváriak által benyújtott folyamodásra.

1) A XY-dik articulus a commissariatus tagjait nevezte ki. A XYI-dik articulus a folyó pénzek szabályozására ő felségét kéri fel. A XYII-dik articulus a munkácsi püspök folyamodását a katholikus-atyafiak ellenállása miatt elutasította. A XVIII. articulus elrendelte, hogy a mészárosok a bécsi fontot használják. A XIX-dik articulus a bor és liás árát szabályozta. A XX-dik articulus az örményekre 1000, a XX 1-dik a szebeni görög companiára 1500, a XXII-dik a fejérvári zsidókra 200 frtot vetett ki. A XXI II-dik articulus a fiscalis tisztekre pénzadót vetett ki. valamint az aknák tisztjeire is. A gyűlés 1694. január 6-án fejeztetett be.

2) ') Lásd Törvények és Okiratok XXXII. a). s) Lásd Törvények és Okiratok XXXI. V. ö. Was« Oyörgy Naplójával. •.-.&..<