Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

egy dispositiónak és hirnek késedelniezése miatt nagy veszedelem következhetnék; melyre nézve, az mi magunk jobbágyi is tartoznak lovat adni, noha azelőtt nem tartoztak, sőt mi panaszolkodhatnánk, hogy az ő kegyelmektől citált diploma articulusi szerént ő kegyelmek vendégfogadókat sem csinálnak és az utazó akárminemű rendeknek még csak szállást is nem adnak, annál inkább ételt, italt, magoknak s lovaknak pénzért sem adnak. Ad sextum. Csudálkozunk ő kegyelmeken, hogy ilyen inpossibilitást tesznek fel, hiszem az vármegyéken az mi jószágainkon, ha ki az dézmát árendával fel nem váltja, tartozik az dézmát az fiscus számára elszállitani, mennyivel inkább hát hogy tudná az tiscus az dézmáját elszállitani, hogy ha ez az kegyelmetek kiváusága végben menne. Ad septimum. Csudálkozásra méltó dolog ez is, hogy ő kegyelmek azzal az becsülettel és rendtartással, melyei az ő kegyelmek elei contentusok voltanak, hogy contentusok nem lehetnek, hanem az ilyen új postulatummal az natiók között gyűlölséget és emulatiót csinálnak, holott az lehetetlen dolog, hogy az magyar natio ő kegyelmeknek ebben annuálhasson, melyet kénytelenittetünk ő felségének és alázatoson remonsrálni, ha kglmetek ugyancsak nem szűnik az ilyen alkalmatlan búsitásiról ő felségének in quo non servitium suae majestatis, non salus patriae: confusio aemulatio et ambitio vertuntur. Ad octavum. Az bér foglalásbéli abususokat és igazságtalanságokat mi sem javaljuk, sőt csak speciticálják ő kegyelmek, ha kik excessusokat cselekedtenek az iránt meg is büntetjük: másként mi annak rendes ususát az liscustól el nem vehetjük s le nem hagyhatjuk. Ad nonum. Ez az dolog az ő felsége hatalmában áll egyedül, de már ez az haza nagy kárával tapasztalta meg, midőn az városokban az pénzverés felszabadittatott, mert az csalhatatlan dolog, hogy igaz jó pénzt bánya nélkül senki nem verhet. Ad decimum. Mind az universitáson s mind másutt lévő praesidiált helyek, hogy valami consolatiót vegyenek, méltónak Ítéljük