Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

fognak. Ez iránt is lett méltó megbántásoknak orvoslása végett törekedünk alázatoson mellettek. 20. Az káptalanok is az ő szokott helyekben, az hol hi jánosság találtatik lenni, állitassanak jó karban: lévén nagy közönséges kár, és fogyatkozás azoknak fogyatkozásokban. Resolutii) est ad liaec diebus 18-a et 19-na Marty. (A gr. Korniss Mihály által készitett másolat után.) c) 1694. márcz. 18. Az azokra adott válasz. Ad postulata d. domino rum comitatuu m resolutio r e g i i g u b e r n i i. Ad primum. Mivel az ő kegyelmek postulatumja két ágú: az elsőben tésznek ő kegyelmek olyan casust fel, az hol régi ravatalok teljességesen elpusztultának és sem az dominus terrestris nem adózza, jószága is azon vármegyében több nincsen, az kin a tisztek az portiót exigálhatnák, az articulus szerént is senki kezéhez nem veszi, hogy az adót érette letégye. Az másikban penig tésznek olyan casust fel, az hol egy néhány possessorok birván. az ravatal csak az egyik nevezeti alatt vagyon. Szükséges azért, hogy mind az kettőt ő kegyelmek világosítsák, és hol vadnak azok az casusok specifikálják, hogy abból láttassék meg, ha szükséges-e egy s két kissebb helyen megorvosolható casusért mindgyárt generalis articulust iratni. Ad secundum. Az mint az mostani magasinumban való dispositio már kiment azt változtatni lehetetlen, elhisszük ő kegyelmek sem intendálják. Az mi penig az jövendőt nézi, mi teljes tehetséggel azon lészünk valamennyire az elkerülhetetlen szükség bocsát, hogy az ő kegyelmek kívánságok szerint légyen az olyan felvetés, melyre az akkori idő és alkalmatosság tanit meg. A mi pedig az búza árát nézi, teljes tehetségünkkel igyekeztünk azon mi is, és ezután is igyekezünk. hogy megszerezhessük, semmi kétségek ő kegyelmeknek abban ne légyen, mivel magunk is szintén olyan tizetetlenek vagyunk az aránt, mint szintén Kegyelmetek.