Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XXV. 1690. decz. 16—30. Fogarasi delegátió

hajlottak, késedelem nélkül hagyják el táborát. Az oláhoktól s tatároktól elhagyott Thököly nem mert derekasabb ütközetet elfogadni s Szeben mellől Medgyesen keresztül a székely földre nyomult, míg végre okt. 24-én átköltözött hadával a bodzái szoroson át Havasalföldébe, magával vivén azokat az erdélyieket, kik táborában voltak.

2) A delegatió okt. 22-éről, hogy ő felsége iránti hűségéről bizonyságot tegyen, Kolozsvárit okt. 22-én intézkedett, hogy e hónap utolsó napjára Kolozsvárra, Kolos, Thorda, Doboka, Belső és Közép-Szolnok, Krasznamegyékből, Aranyos és Beszterczeszékekből összesen háromezer köböl búza szállíttassák be. A kolozsváriakra az ottani katonaság részére 1666 köblöt vetettek ki. Fehérmegye alsó járása, Kükiillőmegye, Szászváros, Szászsebes s Szerdahelyszékek a búzának Fehérvárra szállítására 150 kocsit tartoznak kiállítni.

3) XXV. Bethlen Miklós megkapván a diplomát, nagy örömmel sietett haza Erdélybe. Útja fáradságos és terhes volt, de az elért siker megelégedéssel tölté el, s vágyott, hogy azt otthon mennél elébb életbe léptethesse. Ezt pedig csak az országgyűlés eszközölhette. Xov. 11-én ért Kolozsvárra, honnan másnap azonnal Xagy-Enyedre, a bádeni herczeghez ment, ki »nagy örömmel és kedvesen látta.« 4) A Thökölytől elvált tatárok, kik Xagy-Váradnak vették útjokat, valamint az a török had, mely vele együtt fenyegette Erdély északi részét s a bádeni herczeg Kolozsvárnak vette útját. Apr. 15-én Tordán, 16-án Apahidán volt, másnap bement Kolozsvárra. Főliadi szállását Kaplyonba tette át.

5) Thököly újabb beütési tervével szemben az volt a fődolog, hogy a Bethlen által meghozott diplomát mennél elébb kihirdessék. E czélból elhatározták, hogy decz. ') Ugyanott 102. 1. 2) Ugyanott 103. 1. 3) Történeti Lapok I. 646. 1. 4) Bethlen Miklós II. 127. 5) Yass György Naplója 104. 1.