Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XX. 1690. jún. 17—júl. 1. Radnóthi delegátió

lásba vehették volna, már el volt terjedve a hír. hogy a liűtlenségi perrel sújtott Thököly a török hadakkal Oláhországból, honnan a császári hadakat kiszorították, Erdélybe készül beütni, mig maga a nagyvezér Nissza s az Al-Duna mentén fog támadólag fellépni. A mint a porta Apafi haláláról értesült, kiadta Thökölynek az athnamét, melylyel Erdély fejedelmévé kinevezte s hogy országát elfoglalja, kellő haderőt is rendelt mellé. XX. A kormányzó testület jún. 17-ére összehívta a delegatiót Radnótiira, mely jún. 17-én kezdte meg tanácskozásait. A májusi delegatióban felvetett 800 ökör árában a czikkeny aranyokat is elvehetik ötödfél forintban.

1) Jún. 20-án elrendelték, hogy az erőszakkal elvett szénáért a károsoknak 3 frt kárpótlás fizettessék. A Kaplyonban fogva tartott kővári nemes bocsáttassák el. A mezei hadak a sugodi tó mögött levő helyekre szálljanak. A szászsebesiek fizessék meg tartozásaikat Horti István püspöknek és Kubini Lászlónak. Sárosi János a Kun Istvántól elhajtott jobbágyot, valamint a némettől vásárolt hegyes tőrt adja vissza. Jún. 22-én. A salva gvardiák maradjanak meg állomásaikon s a mit rájok költöttek, fogadják el az adóban. Maros-Vásárhely városhoz való viszonyát azoknak a katonáknak, kiknek ott residentiájok van, szabályozták. Intézkedtek, hogy a folyó ügyek vezetésére a főurak és delegatió tagjai közül kik maradjanak az udvarnál a fejedelem temetéseig, s kik váltsák fel azokat temetés után. de úgy, hogy az elsők addig el ne mehessenek, míg az utóbbiak meg nem érkeznek. Jún. 23-án. A Thököly beütéséről szállongó hírek szükségessé tették a bodzái szorosnál levő épületek kijaví') Egy czikkeny ára árfolyamon 2 és fél oroszlámos tallér volt.