Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XV. 1689. nov. 24 — decz. 19. Fejérvári országgyűlés

e végre Jósika Gábor volt kiszemelve oly czéllal, bogy kérje a tábornokot, liogy, ha a fizetéseket a kitűzött határidőre nem lesznek képesek teljesítni, engedjen haladékot, a követelések leszállítása ügyében pedig küldjön felterjesztést Bécsbe, hogy ott tekintettel a szegénységre s az adózók fizetésképtelenségére, tegyenek engedményeket. De Jósikát nem küldték el.

1) Helyette Bethlen Sámuelt nevezték ki követté. Egészen váratlanul történt, hogy az országba két ezred jött be telelni. Azok után a fényes sikerek után, melyeket ő felsége hadai a török birodalomban arattak, s uralmát néhány ország behódolásával »messze Törökországban kiterjesztették«, méltán bízhattak abban, hogy az ország terhein könnyítés fog történni. De másként történt: s most rajtok levén a két ezred eltartásának terhe is s teljesen képtelenek annak elviselésére, kivált ebben a szűk esztendőben. Ebez járulnak a hadak rendkívüli kihágásai. Hiszen a lothringeni herczeg nagyobb sereggel volt az országban, de az távolról sem követett el annyi kihágást. Betörnek a nemesek, özvegyek, árvák lakásába, az útonjárókat fosztogasztják, verik s a postalovakat elhurczolják. A postálkodásról szóló (XVII.) articulust már a tábornok közbelépésére hozták: de sok visszaélést követnek el a posták is. Most is a fenforgó zavaros viszonyok következtében országgyűlést kellene tartani. De mikor az út nem bátorságos, hogyan hívják össze a delegatiót? Az, a mit a tábornok ajánl, hogy t. i. az összegyűlés összejövetele és eloszlása idején másfelé szállásolja el a hadakat, kivihetetlen. Szóval a hadakat kellő disciplinában kellene tartani.

2) Erdély ilyen véletlen és gyors megrohanásának a török harcztéren beállott változás volt az oka. A szultán 1689 novemberben Musztafa Köprilit nevezte ki nagyvezérré s ezzel egészen új élet kezdődött az ozmán ') L. Törvények és Okiratok XCV. a). 2) Ugyanott XCY. b).