Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)
34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok
nek, alkalmatos embereket, úgy liogy az egész dolgok az első commissáriustól igazgattassanak liívségesen, az utánna valók pedig egyetértvén, ki-ki maga hivatalját kövesse liívségesen, az administrátorokat ne várakoztassák, a miket administrálnak, annak rendi szerént percipiálják, és kit-kit quietáljanak sacczaltatás nélkül. Slagok pedig a német commissáriusoknak, a mit erogálnak, róla hiteles quietantiát extraháljanak, melyekkel számadásokat igazíthassák, mert ha kik közülök miben véteni, vagy külömben is exorbitálni comperiáltatik, érdemlő büntetésit el nem kerüli. Ha ki penig ez, vagy más hivatalban ország szolgálatjára rendeltetvén engedetlenkedik, in poena flor. 200 per dominum supremum commissarium exequenda incurráljon, a tavaly ezen matériában írt articulus helyben maradván; főcommissárius uramat pedig gyakorta tudósítsák a dolog folyásáról, és minden holnaponként a német commissáriussal, administratorokkal, egymással is számat vetvén de perceptis, erogatis et restantiis, pecsétes sub triplici extractusokat küldjenek, alioquin ha mi akadályok az administrátiókban miattak következnek, magok lakolnak érette érdemek szerént. Articulus 11. A tanácsurak relictáinak arendájok relaxáltatik. Méltó emlékezetben kévánván tartani a tanácsurak ő kegyelmek tekintetit, tetszett közönségesen a Nagyságod kegyelmes consensusából egész országúi, három nemzetül, hogyha kik az istennek bölcs tetszéséből utolsó órájakat elérvén, a világból kimúlnak ő kegyelmek közül, elmaradandó szerelmes házastársok vita durante semmi jószágáról árendát ne adjon. Ezent értvén mostani tanácsuraink ő kegyelmek helyekben ezután succedálandó tanácsurainkról ő kegyelmekről in perpetuum. Articulus 12. A paraszt funduson lakó szabad személyekről. Jóllehet kegyelmes urunk articulariter végeztetett ugyan, hogy ha mely nemes, vagy szabad emberek paraszt funduson laknak, személyekről külön, lakóhelyekről pedig külön adózzanak, de sokak sok-sok helyeken azon articulusinkkal abutálván, tetszett közönségesen Nagyságod kegyelmes consensusából : valamely nemes, vagy szabad személyek az adó alól articulariter nem eximáltattak, non obstante eo, hogy