Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - VII. 1689. márcz. 18—25. Fogarasi consultátió

1689. MÁKCZ. 18—25. 21 Veterani ezrede a Barczaságon: Boer Simon és Bakcsi László. Magne-ezred a Barczaságon: Mihács Mihály, Boér Pál. Az Archinto-ezred Szebentől Barczáig: Török Zsigmond és Katona István. Mansfeld-ezred Beszterczeszéken: Barakonyi, Debreczeni. A tüzérség dolgairól Somlyótól Medgyesig: Pálfi Pál és Bánházi Pál tegyenek vizsgálatot. A hannoverai ezred Somlyótól Újegyházszékig s Beszterczeszékben: Sallári és Kabos László inquiráljanak. Az újonczok dolgairól Kővártól Szebenig s a Barczán: Kovács és Nagy Zsigmond vizsgáljanak. Szécsory Máté deáknak 200 frtot rendeltek. A legközelebbi országgyűlés határidejét május 20-ára tűzték ki. A Déváról Lúgosra és Karánsebesre szállítandó búza alá rendelt szekereknek a német biztos 5—5 frtot fizetvén, ezeknek külön-külön az ország pénzéből adjanak 1 — 1 forintot.

1) A delegatió ezen határozataival azt akarta elérni, hogy mire a téli kvártélyban levő hadakat megindítják a harcztérre, minden szerződésszerű kötelezettségnek elég legyen téve: de egyszersmind módjukban legyen a hadak által elkövetett kártételek megtérítésére megtenni a lépéseket. Úgy hogy a végszámadás s kártérítés egyszerre történjenek meg. De bármennyire igyekeztek is, a dolognak sok akadálya volt. Azok a havasalföldi követek, kiket az oláh vajda Kantakuzén Sorbán a múlt év őszén küldött Bécsbe, hogy a meghódolás feltételeit tárgyalják, márczius végén mentek haza Csáky László kiséretében Erdélyen át.

2) Belgrád viszszafoglalása után a megijedt porta béketárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral. A támadás, melyet XIV. Lajos a rajnai tartományok ellen intézett, reményt adott a portának. 9 Történelmi Lapok I. 327. s köv. 11. a) Törvények és Okiratok XL. cl) és XLYIII. b).