Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

gyelmes uram, bizony nem gondoltam volna, de én az Ngod súlyos nyovalyáit olyankor ballom meg, mikor isten Ngodat meg is könnyebbíti, mivel Ngod körül levő becsületes emberektül csak azt sem érdemlem meg, bogy bár csak Ngod egészségéről tudósítanának ő kglmek, noba bizony én ő kglmeket, mikor onnan eljövök, mindenkor felette igen kérem, Ngod felől tudósítsanak ő kglmek; isten szegény kis fiam dolgát egyfelé elválasztván, mindjárt Ngod méltóságos udvarában elmenni el nem mulatom, nekem bizony, kegyelmes uram, elég nehéz, hogy Ngodat ennyi ideig nem láthattam. Isten Ngodat, kegyelmes uram, mostani beteges állapotjábul gyógyítsa, sok esztendőkig maga dücsőségére, szegény hazánk megmaradására éltesse, szívem szerint kivánom. Gyalu, 17. Februarii 1689. Ngod alázatos szolgája s híve Bánffi György, m. p. Külczim: Az méltóságos erdélyi fejedelemnek, nékem érdemem felett való jó kegyelmes uram ő nagyságának alázatoson irám. (Eredetije a M. Nemz. Múzeum birtokában.) XL. 16ffjf febr. 20—jún. 31. Macskást) és Keresztesi Sámuel jelentései, a) 1689. febr. 20. Méltóságos fejedelem, nékem természet szerént való kegyelmes uram! Macskásy uram ő kglme innen csötörtökön kimenvén, az generálnak szóló, Ngod méltóságos levelét praesentáltam, melyet nagy becsülettel vévén, igíri is arra magát, hogy mivel oda alá Tót-Váradja és Halmágy tájékán nem tudja az földnek állapotját, ír az lippai commendansnak felőle; az honnét is negyed-ötöd napra válasza jüvén, mind Ngodat tudósítja, mind peniglen az pollisárdák iránt Hunyad vármegyének terhét, az miben lehet subleválni igyekezik; az mi novellái érkeztek volt, kegyelmes uram. azokat is kezemben adta, hogy parialván, Ngodnak elkíildjem, melyeket is his inclusis Ngodnak el is küldtem. Ennekutána is ha mi occurrentiáink interveniálnak, Ngodat alázatoson tudósítani