Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)
34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok
jelentem: ez múlt vasárnapon három zászlóalja törökök Nagyfalut felpraedálták, két embert és az papot elfogták, de az két embert elbocsátották, hanem az papot elvitték, és semmit nem késtek, sietve visszamentek az Rézen, úgy hogy hétfőn reggel Élesd táján voltak; híre lévén penig mind Sz.-Jobon, mind Debreczenben, utánok mentek az sz.-jobiak és Elesdnél nyomokat felvévén, elérték Ispallagnál, és felverték őket, százat fogtak rabul és ötven vagy hatvan fejet vettek, Heisler ő nga Újlakra szállott volt, sátorát is ott vonatta, és Yáradrul, mely segítség az felvert törökök segítségére, négyszáz török kijütt volt eleikben, ő nga ismét azokat felverte, úgy hozták, de az utolsó még nem szintén bizonyos. Ezután ha mit értek, mint kegyelmes uramnak Ngodnak alázatoson megírni el nem mulatom. Isten éltesse Ngodat szerencsés uralkodással, sok esztendőkig jó egészségben. In Somlyó, die 17. Februarii, anno 1089. Ngodnak alázatos, méltatlan szolgája, míg él Olasz Ferencz, m. p. Külczím: Erdély országának méltóságos fejedelmének, nékem jó kegyelmes uramnak ő nagyságának alázatosan. (Eredetije a M. Nemz. Múzeum birtokában. Tunyogi-gyűjtemény.) XXXIX. 168J. febr. 17. Bán ffg György levele a fejedelemhez. Méltóságos fejedelem, érdemem felett való jó kegyelmes uram. Hogy isten Ngodat sok látogatási s próbái után örvendetes (időkre s új esztendőkre juttassa szívem szerint kivánom. Ngod méltóságos levelét alázatos engedelmességgel vöttem, hogy mind ennyi gondjai s nyovalyái között is rólam méltatlan alázatos szolgájáról megemlékezett isten Ngodat érette áldja meg; megvallom, kglmes uram régtől fogván Ngod méltóságos udvarában nem voltam, mivel az egész télen az én házamból az beteg kegyelmes uram ki nem fogyott, még most is az kisebbik fiam csak élet és halál közt nyomorog, ennyihányszor, kegyelmes uram, indulni akartam Ngod méltóságos udvarában, éppen olyankor estek külömb-kíilömbféle változások hozzámtartozóim között, de mindazokkal is, ke-