Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

tuk iterate az universitás és városok ő kegyelmek főtiszteit orvaslása felől, de kevés, avagy semmi foganatját nem tapasz­talván, sőt a mint bizonyos informatiókból értjük, ha a brassai, és más czéhes helyeken lakó tímároknak a bőrök készíttetése, színesen való festése, és kettenként s egyenként is eladása megengedtetnék, a csizma és saru is megbővülne és az árra is alább szállana; minek előtte azért az mívek­nek árra limitatiójáról, az egy néhányszori articulusok szerént illendő dispositió lehetne, Xgod kglmes consensusa is accedál­ván. a timárcéhnek is a bőr készítése, sziuesen való megfes­tése is kettenként, s egyenként is eladása felszabadíttatik és vigore praesentis articuli megengedtetik, nem obstálván az ellenek ez iránt ez előtt nem régen írt sententia, de úgy, hogy a csizmát, sarut és talpbőrt is mind ők s mind pedig más mesteremberek is juxta articulum sextum const, regni 1(387. in oppido Fogaras editum a régi limitatióban speci­ticált árrán felyül sem házoknál, sem városokan. és sokadal­makban is ne adják sub amissione mercium in officina sua et secum reperiundarum, melv casusban főharminczados atyánkfia, vagy a városok tisztei ad instantiam quaerulantis mox et de facto executiót tartozzanak peragáltatni. és az exequált bonumoknak két részét magoknak hagyván, har­madát a panaszló félnek kiadni. Mely ellen ha az említett főharminczados, és városok tisztei impingálnának, comperta rei veritate, fiscalis director atyánkfia ad instantiam quae­rulantis poenam articularem, úgy mint 200 forintot exe­quáltassa az olyan tiszteken toties quoties eandem modo praevio subdividendam. Articulus G. verebek folyatásáról. Ennek előtte való időkben a verebek fogyatásáról írt végezésünket kegyelmes urunk kiváltképpen való haszonnal emlegetvén, közönségesen végeztük Nagyságod kegyehnessé­géből, hogy már ennek utánna annuatim minden faluknak lakosi külön-külön nro 50 verebeket fogni, és azoknak feje­ket kiki maga földesurának számba adni tartozzék, egyébb iránt 12 forinttal, vagy kemény pálczázással megbüntettetik érette, és mégis a megírt verebek fogására, s azoknak fejek­nek számban adására kénszeríttetik «nb eadem poena, a szabad emberek is ide értetvén, mindazáltal, hogy magok vicetisztei előtt tartozzanak magok részéről számot adni sub poena praefixa.

Next

/
Thumbnails
Contents