Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)
34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok
tuk iterate az universitás és városok ő kegyelmek főtiszteit orvaslása felől, de kevés, avagy semmi foganatját nem tapasztalván, sőt a mint bizonyos informatiókból értjük, ha a brassai, és más czéhes helyeken lakó tímároknak a bőrök készíttetése, színesen való festése, és kettenként s egyenként is eladása megengedtetnék, a csizma és saru is megbővülne és az árra is alább szállana; minek előtte azért az míveknek árra limitatiójáról, az egy néhányszori articulusok szerént illendő dispositió lehetne, Xgod kglmes consensusa is accedálván. a timárcéhnek is a bőr készítése, sziuesen való megfestése is kettenként, s egyenként is eladása felszabadíttatik és vigore praesentis articuli megengedtetik, nem obstálván az ellenek ez iránt ez előtt nem régen írt sententia, de úgy, hogy a csizmát, sarut és talpbőrt is mind ők s mind pedig más mesteremberek is juxta articulum sextum const, regni 1(387. in oppido Fogaras editum a régi limitatióban speciticált árrán felyül sem házoknál, sem városokan. és sokadalmakban is ne adják sub amissione mercium in officina sua et secum reperiundarum, melv casusban főharminczados atyánkfia, vagy a városok tisztei ad instantiam quaerulantis mox et de facto executiót tartozzanak peragáltatni. és az exequált bonumoknak két részét magoknak hagyván, harmadát a panaszló félnek kiadni. Mely ellen ha az említett főharminczados, és városok tisztei impingálnának, comperta rei veritate, fiscalis director atyánkfia ad instantiam quaerulantis poenam articularem, úgy mint 200 forintot exequáltassa az olyan tiszteken toties quoties eandem modo praevio subdividendam. Articulus G. verebek folyatásáról. Ennek előtte való időkben a verebek fogyatásáról írt végezésünket kegyelmes urunk kiváltképpen való haszonnal emlegetvén, közönségesen végeztük Nagyságod kegyehnességéből, hogy már ennek utánna annuatim minden faluknak lakosi külön-külön nro 50 verebeket fogni, és azoknak fejeket kiki maga földesurának számba adni tartozzék, egyébb iránt 12 forinttal, vagy kemény pálczázással megbüntettetik érette, és mégis a megírt verebek fogására, s azoknak fejeknek számban adására kénszeríttetik «nb eadem poena, a szabad emberek is ide értetvén, mindazáltal, hogy magok vicetisztei előtt tartozzanak magok részéről számot adni sub poena praefixa.