Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - XIX. 1688. máj. 10. jun. 12. Fogarasi országgyűlés

Elrendelték, hogy az Oláhország felől való passusokra szorosan vigyázzanak. (XII. art.) Az udvarnál levő székely tisztek helyett két év múlva újakat küldjenek s ezek adóval ne terheltessenek. (XIII.) Gondoskodtak a máramarosi passus biztosságáról. (X

IV.) Intézkedtek a delegátusok fizetéséről. (XV.) Intézkedtek, hogy az egyes városokban elhelyezett búzában esett hiány pótoltassék. (XVI. art.) Ezeket a törvényeket nem nyomatták ki, csak az elnök és itélőmesterek kézirásával ellátva tétettek közzé.

1) Teleki, mint jó és gondos gazda, minden alkalommal gondoskodott jószágai megvédéséről. A szebeni tárgyalások alkalmával kieszközölte, hogy számára Caraffa a császártól protectionalist szerezzen, mely jún. 1 7-én meleg hangú levél kiséretében kiállíttatott s el is küldetett kézbesítés végett Caraffához.

2) Ugyanazon napról kiállíttatott a császár válasza is a rendek folyamodására, mely nem válaszolt közvetlenül a folyamodásra, hanem annak tárgyalását későbbre halasztotta. Megdicsérte a rendeket készségükért s buzdította őket, hogy jövőre is maradjanak meg a hűség útján. Az ország védelmezéséről fognak gondoskodni, vallásszabadságukban nem háborgatják őket s pontos katonai fegyelem tartassák, s a hadjárat végével közösen fogják az üdvös munkát betetőzni, mikor a császár nézeteit ezekről velük közölni fogja. Addig is várjanak és reméljenek minden jót az ő atyai szivétől.

8) A januári leirat, melyet Gyulay hozott magával haza, félremagyarázhatatlanul kimondta, hogy a Haller-féle diploma megerősítése ügyében folytatott tárgyalások óta megváltoztak a viszonyok. A júniusi leiratnak is az volt az értelme: a várak kézbeadása óta Erdély már elfoglalt tartomány volt. ') L. Törv. és Okiratuk CXXX1I. ') Ugyanott CXLIII. 3) Szász Syllogc 49. 1.