Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)
33. fejezet: 1686-1688 - XIII. 1687. nov. 23. decz. 1. Fogarasi delegátió - XIV. 1687. decz. 17. 1688. jan. 23. Nagyszebeni delegátió
1687. Nov. 23— I>ECZ. 1. — DKCZ. 17—1688. JAM. 28. '57 XIII. A clelegatió nov. 28-iki ülésében: »uz monostori palatiól)un német vitézek collocultatván Bethlenben. Deésre, Szamosújvárra és liettegre, hogy azoknak fogyatkozásuk ne essék, adtak: Bethlen Gergely uram búzát cub. 150, Macskásv Boldizsár uram cub. 200, Xugy Pál uram cub. 150. szénát penig az Bethlen Gergely uram curr. nro 200 és Nagy Pál uram is curr. 200 igértenek, assecuraltatván ő kegyelmek, hogy az oda deputalandó búzából és gabonából refundaltatik ő kegyelmeknek.« Ugyanaz na}) elhatározták, hogy a deputatusok számát bizonyos becsületes rendekkel szaporítják. 1) s ez által lehetővé tették, hogy a delegatió tovább is együtt maradhasson. Decz. 1 -én a delegatió a szebeni állomáson levő erdélyi hadi biztosok mellé a szebeni főtiszteket is biztosokká nevezte ki, s meghagyta nekik, hogy máskülönben is mindenben legyen segélyükre. Elhatározták, hogy a vármegyék vicetisztjei írják össze külön-külön falunként, hogy a földesurak hány kapuval bírnak. Továbbá elrendelek, hogy Caraffához, Veteran ilioz s Piccolominihoz követeket küldenek ajándékokkal s terlieltetéseik orvoslását kérik. Hasonlóan Bécsbe is küldenek követeket »bizonyos panaszok declaratiójával«. Szebenbe a főhadi biztoshoz »az minden felől jövő difficultásoknak orvoslására és az károknak acceptálása felől, illendő instructióval«. 2) XIV. A német hadak bevonulása Erdélybe, a beszállásolások október végén csak kezdődtek, de azután is tartottak folytonosan. Nagyon váratlanul és gyorsan jött, sok ezred vonult ') Alvinczy II. 272. 1. -) Alvinczy 11. 273. 1.