Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

tusi keménységünket akarnók követni, észrevehette volna, mit tegyen embernek a maga ductusának követése. I)e mi természeti kegyelmességünktűl, (melynek gyakorlásában eleitől fogva munkálódunk) viseltetvén és méltó respectusunk lévén az catholica religion lévő becsületes híveink mellettevaló alázatos instantiájokra, eddigvaló helytelen cselekedetirűl kegyelmes amnestiánkat adtuk. Mindazáltal kegyelmed jó declaratióval adja eleiben Gergely deáknak: volt eddig ami volt, de meglássa, ezután legkisebb dologban is, szent vallásunk ellen úgy elegyítse magát, hogy ha mi követi, magának s tanácsadójának tulajdonítsa. Cui sat. Datum in Castro nostro Radnótii 14. Aug. 1687. M. Apafi m. p. Killczim: Spectabili sat. Michaeli Teleki de Szék sat. (Eredetije a gr. Teleki család levéltárában. Miss. 222. c.) LXIII. 1687. aug. 16. Caraffa válasza a fejedelemnek. Celsissime Princeps, dne dne mihi gratiosissime. Epistolae Celsitudinis Vrae sub 2-da currentis exaratae per manus cursoris allatae mihi sunt, quas debito enni respectu suscepi et extemplo passu, omnibusque aliis necessariis munitus praenuncius Viennam versus iter siiuiii intendit. Et si in posterum comparebunt Celsitudinis Vrae ablegati secunduni meum posse inservire non praetermittam, particularique meae adseribam fortunae, si talis sese mihi praesentabit occasio, ut ingentem animi mei sinceri propensitatem erga Celsitudinem Vram, inelytum regnum et status demonstrare valeani: cui Celsitudini Vrae dum omnia prospera omnia ad votum foelicia animitus apprecor, permaneo Celsitudinis Vrae obsequentissimus servus Eperjesini die 16. Augusti 1687. C. Antonius Caraffa, m. p. Hátlapján más kézzel: Caraffa levele a Sárosi Sigmond bejáró vitte levélre tészen választ. (Eredetije az Erd. Múzeum-E. birt. Kemény-gyűjt. 33. köt.)