Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)
33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok
lövő szerszámok alá való marhák exactioja, azokat belé tudván az 147 ezer summában, kevéssel haladta volna meg az ő talis qualis praetensiója az mi Oklocsáni uram által tölt igiretünket, s alig hiszem azzal contentus ne lett volna Caraffa is, de legalább Veteran i generál assequalhatván az maga ductussát, ha nem minden részeiben is, gondolom csendesebben alkalmaztatta volna magát, ha in tempore elvehette volna innét az választ. Mondja ugyan Oklocsáni uram, hogy Kállóbúl tudósították volna Xaláczy András uramék Káinoki uramat, de még 10-dik Április nem vette volt. a mint kglmetek maga is megláthatja Káinoki uram oda küldött tudósításából. Kglmetek Oklocsáni uramat mi formában expediálta, azt én nem tudom. 2. Az is tanácsos lesz-e a Caraffa generálnak írt levelet magának is megvinni, Veterani generálnak is páriáját megmutatni mutató reruni statu? 3. Ha elniegyen Oklocsáni uram: Mikes Pál uram az harniinczezer forintot s a paripát kiviszi-e? 4. Mit mondjon Oklocsáni uram, hogy megtért volt? 5. Káinoki uram az egész dolgot és Oklocsáni uram által kiküldött conclusumot declarálja-e Veterani generálnak? 6. Ha azt kérdi Veterani generál, hol várja meg az hadakkal az Xaláczi uramék által lett kivánságira való választ? arra Káinoki uram mit feleljen? 7. Káinoki uram kívánsága szerént eljőjjön-e Bányától, vagy ott legyen Veterani generál mellett? 8. Ha kérdi Veterani Káinoki uramtól, mikorra megyen resolutió az Xaláczi uramék hozta követségre, arra mit feleljen Káinoki uram ? Még tegnap mindjárt postán küldtem Xaláczi András uramhoz, hogy tudosítson, azt írja ő kglme ma ide jő, innét udvarhoz megyen, elérkezvén ő kglme, beszélek ő kglmével is, kglmetek resolutióját is elvárom. Mert hogy csak én expediáljam Oklocsáni uramat s ne succedáljon a dolog s én okoztassam, az nem lehet, bizony dolog, a mint én is intézhetem az dolgokat, jobb lett volna ő kglmének meg nem térni, de már megtérvén, a követek is megérkezvén, mégis csak az elébbeni válasszal menni, consideratióra való dolog, kiváltképpen már a mi formában mi az dolgokat kezdtük folytatni. Foelix civitas etc. s foelix quem faciunt etc. Xon est sapientis dicere etc. nem ok nélkül mondták volt ezeket az régiek, hányszor vallók kárát az ugrándi expeditióknak, az rúgd összve s hadd ott etc. alkalmatosságoknak s mégsem tudunk tanulni? Délig aludni, ebéd után crapulus fővel országot igazgatni, veszedelemkeresés.