Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

b) A márcz. 25-iki jelentés. Rabi állapatom szerént való alázatos szolgálatomat ajánlom uram kegmednek, Isten uram kegmedet minden szomorú változásoktól oltalmazza, kívánom. Kegmed 21 praesentis költ levelét 14 ejusdem vévén nagy alázatoson, én is mindjárt írtam uram kegmednek mind magam, mind penig nyomorult vidékünk dolgairól, kételkedvén benne, mikor érkezik kegmed kezében, ujjólag uram. akartam kegmedet tudósítani. Engemet uram, ide 19 praesentis 40 vitézek által Springsiel kapitány uram Láposról békisértetvén, igen szoros arestom alatt tartatom, nem lévén csak fél felé is (salvum sit) muskotélyos nélkül szabados menésem, mit akarnak velem, nem tudhatom; mind Láposon létemben, mind azolta, miolta ben vagyok, egy néhány úttal Springsfel uram írván, Lápos és Kővár vidékein restantiában praetendálandó 30,548 forintot, avagy még többet, tőllem és az vidékektől sollicitál, mely restantiát én nem értek, nem tudok, adósok-é? nem-é? Resolváltam magamat sokszor, egyebet mi reánk az nemes ország nem bízott, az 10,000 köböl búzának és 12,000 köböl zabnak administrálásánál, melyet fogyatkozás nélkül praestáltunk, többet nem praestálhatunk, bízattak többre nem lévén, mindazáltal ők csak igíretet, contractust forgatnak, melyhez is én semmit nem tudok, megmondván, az mi kegnies urunk ő naga és az nemes ország statusit illeti azon dolog, nem ily alávaló és csekély elméjű embert. Tovább uram, úgy hallom szintén mostan jővén Láposról hozzám, már az executióhoz fogatott az vidéken. Búzát, zabot hol kaphat, csépelteti és az láposi templomban szállíttatja, pénzt és búzát s zabot vetett föl az vidékre, mit akar vélle, nem tudják, elég az, hogy onnan el nem akar menni, míglen vagy onnan belől, vagy az vidékről satisfactiója nem lészen. Én uram, nem hiszem, hogy (ha ő nagok és ő kegnek kglmes jó igíretek szerént onnan belől ki nem pótolják és ez nyomorult, utolsó pusztulására közelített vidéket meg nem szánják), hogy azon nagy summának megadását véghez vihessék, ha ugyan executióban vétetődik azon restantia, teljességgel elpusztulnak, nem semmi uram, már az télen egynéhány úttal feles németek és most is 150 lovas már két héttől fogva rajtok minden misericordia nélkül quartélyoz, az egy faluban Láposrin lévén mind, borra, serre és mindenre elégedendőképpen és usque ad lubitum őket erőltetvén, annak nem praestálhatásaért vervén, ront-