Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - I. 1683. febr. 10—25. Segesvári egyetemes gyűlés

I. A liír, hogy 1683-ban lijra táborba kell szállania, Apafit s a tanácsurakat kellemetlenül érintette. Valószínű, hogy tartottak attól, de elkerülhetőnek hitték. Legalább az állandó kapitihának adott utasításban még czélzást sem tettek arra:

1) mert az, hogy az »ártalmas igyekezeteket« törekedjék az országról elfordítani, rendes pont az orátorok utasításában. A megelőző két évi hadjárat sok költségbe került és sem dicsőséget, sem hasznot nem hozott az országra. A kormány azzal volt elfoglalva, hogy a kiürült kincstárt megtöltse s a szokásos módhoz folyamodott: azoknak perbe idézéséhez, kik a hadjárat alól kivonták magukat

2) s most

? midőn bizonyossá lett, hogy a hadjáratot ebben az esztendőben sem fogják kikerülhetni, ujabb rendszabályokról kellett gondoskodni, hogy annak terheit elviselhetővé tegyék. A fejedelem január 1-én Fej érvárról elindult

3) s e hó 10-éről Ebesfalváról febr. 10-ére Segesvárra egyetemes országgyűlést hirdetett, egyik főtárgyul az adóhátralékok behajtását, a pénztárnokok számadásának megvizsgálását s az adólajstromok átvizsgálását tűzvén ki, intézkedvén egyszersmind, hogy a székelységre hirdetett generalis mustra elmaradjon.

4) Mire az országgyűlés megnyitásának határideje elkövetkezett, a fermánnal — melyről a kapitiha jó eleve tudoLáid Törvények s Okiratok I. 2) Lásd u. o. II. 3) Lásd u. o. III. *) Lásd u. o. IV.